Gyakorlatanyag

• Természetes gyakorlatok:
  • A legtöbb természetes mozgás alkalmas a mozgáskoordináció fejlesztésére, ha azt a megszokottól eltérő módon hajtatjuk végre /pl.: járás padon vagy gerendán különböző feladatokkal, dobás ügyetlenebb kézzel/.

• Határozott formájú gyakorlatok:
  • Itt is a megszokottól eltérő, tehát figyelmet kiváltó gyakorlatok segítik elő legjobban a mozgáskoordináció fejlesztését /pl.: tükörképszerű végrehajtás, tempóváltoztatás, kéziszerek variálása, ismert gyakorlatokban elemkapcsolat változtatás/.

Módszertani szempontok:

• A gyakorlatok játékosak, élményszerűek legyenek;
• A végrehajtásra vonatkozóan kezdetben engedményeket lehet tenni;
• Az új mozgások elsajátítására nagyobb lehetőség van, ha az érzékelésbe minél több analizátor kapcsolódik be;
• Jelentős koordinációt fejlesztő hatása van az erő-és a gyorsaság fejlesztésének és a testnevelési játékoknak;
• A gyakorlatok olyanok legyenek, hogy a hatékonyabb, javuló mozgáskoordináció mérhetővé váljon;
• Az új mozgások megtanulását mindig a már meglévő, ismert mozgásokra kell építeni;
• A mozgástanulásnak és az erőfejlesztésnek a sportágak, mozgásformák nagy részében párhuzamosan kell haladnia;
• Az oktatás körülményeit, feltételeit lehetőség szerint úgy kell alakítani, hogy a gyermek néhány próbálkozás, kísérlet után sikeres- esetleg még nem teljesen kielégítő- kísérletet tehessen.