A mozgáskészségek csoportjai

A működő izmok mennyisége szerint :

• Nagy izomcsoportokra jellemző, durva koordinációjú mozgáskészségek, például az ugrások, a dobások, az emelések, a tolások, a húzások tartoznak egy csoportba.
• Kis izomcsoportokra jellemző, finom koordinációjú mozgáskészségek, például a labdakezelés, a céllövés, az íjászat alkotják e csoportot.   
• A finom mozgáskészség szakkifejezés elsősorban a kéz és az ujjak finoman koordinált működésére (manipulációs ügyesség), valamint a kéz-szem finom koordinációját igénylő cselekvésekre utal. Szemben a nagy izomcsoportokra jellemző, nagykiterjedésű és sok energiát igénylő mozgáskészségekkel.

A tanulás nehézségi foka szerint :

• Egyszerű mozgáskészségek.
• Összetett mozgáskészségek.

Míg az egyszerű mozgáskészségek (kúszás, mászás, fogás, járás, futás stb.) többsége a genetikailag tárolt mozgásprogramokra épülve az életkori fejlődés folyamatában könnyen automatizálódnak, addig a komplex munka- és sportmozgások automatizációja sajátos tanulási módszereket igényel.

A döntési folyamatok szerepe szerint:

• Motoros dominanciájú mozgáskészségek.
• Kognitív dominanciájú mozgáskészségek.

A motoros dominanciájú sportágak mozgáskészségeiben az izomrendszer nagyfokú aktivitása, valamint a mozgások pontos végrehajtása az alapvető teljesítményt meghatározó tényező (torna, az atlétika, ugró és dobószámai).

A kognitív folyamatok jelentősége viszont azokban a sportágakban nagyobb, amelyekben viszonylag nagyfokú motoros aktivitás mellett az eredményes tevékenység elképzelhetetlen a folyamatos ingerszelekció és az adekvát döntési folyamatok nélkül (sportjátékok, küzdősportok).

A mozgáskészségek végrehajtásának jellege és időtartama szerint:

• A külön, egyenként végrehajtott mozgáskészségeknél a mozgások végrehajtása gyors, az időtartamuk pedig rövid. A kezdetük és a befejezésük jól érzékelhető, meghatározható (dobások, ütések, rúgások stb.).
• A folyamatosan végrehajtott mozgáskészségeknél a mozgások végrehajtási ideje gyakorlatilag kötetlen, illetve az adott sportág szabályai szerint limitált (maratoni futás, hosszú távú úszás, evezés, kerékpározás, kajakozás-kenuzás). A tevékenység ciklikus jellegéből adódóan, ugyanazon mozgáskészség folyamatos ismétlése történik.
• A sorozatban végrehajtott mozgáskészségek az egyenként, illetve a folyamatosan végrehajtott mozgáskészségek két pólusa között helyezkednek el. Jellemzőjük, hogy több mozgáskészség összekapcsolódása révén keletkeznek, és folyamatosságot mutatnak (gimnasztikai gyakorlatok, műkorcsolyázás stb.).

Az alkalmazás környezeti hatásai szerint :

• Zárt jellegű mozgáskészségek: a cselekvéssor mindig ugyanabban a rendben zajlik le (a torna, az atlétika mozgásanyaga).
• Nyílt jellegű mozgáskészségek: a cselekvő tanuló állandó döntési kényszerben van, neki kell meghatározni, hogy a konkrét feladathelyzetekben milyen megoldást választ (küzdősportok, labdajátékok).