Testnevelés tantárgy-pedagógia I.
Gyakorlatanyag
- Természetes gyakorlatok:
- Ezeket a gyakorlatokat olyan körülmények között hajtjuk végre, hogy az a szokásosnál nagyobb erőkifejtésre késztessen.
- Pluszterhelést jelent a megszokottól eltérő, nehezebb feltételek alkalmazása, ill. a saját testsúly okozta terhelés növelése. Pl.: futás babzsákkal, hajítás különböző testhelyzetekből, függeszkedés, mélybeugrás, szökdelés lépcsőn.
- Határozott alapformájú gyakorlatok:
- Gyakorlatait a határozott alapformájú gyakorlatokon belül csoportosított módon kell felhasználni. Pl.: döntések, emelkedések, ereszkedések.
- A gimnasztikai gyakorlatokban maximális erőkifejtés ritkán fordul elő. Az izomműködés nagy része dinamikus izomtevékenységgel járó állóképességi vagy gyorsasági erőkifejtés, kisebb része statikus izomműködésből származik.
Módszertani szempontok:
- Az agonista és antagonista izmok erőgyarapítása párhuzamosan, a fokozatosság elvének betartásával történjen.
- A tervszerűtlen erősítés az izmok rövidüléséhez, az ízületek mozgáshatárának csökkenéséhez vezet.
- Az izomerő fejlesztést és az izomnyújtást párhuzamosan kell végezni, így mód nyílik mindkét képesség párhuzamos fejlesztésére.
- A test általános kimunkálásától haladjunk a speciális izomcsoportok erősítése felé.
- A csekély terheléstől haladjunk a nehéz terhelés felé, a kevéstől a sok, az egyszerűtől az összetett felé.
- Nagy többségében dinamikus gyakorlatokat végeztessünk, s lehetőleg kapcsoljuk össze az erősítő gyakorlatokat valamely sportági technika alapjaival.
- Az erőfejlesztést kellő bemelegítés után, a gyorsasági és az ügyességi gyakorlatok után, de lehetőleg az állóképességi munka előtt végeztessük.
- Időnként fel kell mérni a tanítványaink fejlődését, és az újabb terheléseket a fejlődésnek megfelelően kell megállapítani.
Videó
Internetes olvasnivaló
Regős József: Módszertani kézikönyv a torna oktatásához, Nyíregyházi Főiskola, 2014. 61-71. oldal