Mozgáskészség kialakulása
Mozgáskészség kialakulásának (motoros tanítás-tanulás) fázisai:
- az ismeretátadás és feldolgozás szakaszában a durva koordináció fázisa;
- az alkalmazás szakaszában a finom koordináció kialakulása és megszilárdítása (előbbi az azonos, míg utóbbi a változó körülmények közötti alkalmazhatóságot jelenti)(Bíróné Nagy Edit, 2011)
1. táblázat: Az ismeretátadás és -feldolgozás szakasza – a durva koordináció fázis (tanulás lépései, tanítás didaktikai feladatai)
|
A mozgásos a cselekvéstanulás lépései |
A mozgásos cselekvéstanítás didaktikai feladatai |
|
A feladat megértése, készenlét a mozgásos cselekvés végrehajtására. A mozgás első elképzelése, a belső kép kialakulása. Az első próbálkozás és az elsődleges gyakorlás, a belső kép összevetése a mozgásfeladat, mint külső kép végrehajtásával. (Az elsődleges gyakorlás a mozgásérzékelés bekapcsolásával a helyes mozgásképzet kialakítását segíti elő.) |
Célkitűzés, a feladat meghatározása. Az érdeklődés felkeltése – motiválás. Az új anyag ismertetése (verbális és vizuális úton). Elemző tevékenység (általános tudnivalók, korábbi ismeretek, illetve tapasztalatok felidézése). Gyakoroltatás, hibajavítás Segítségnyújtás Értékelés (formáló, segítő) |
(Bíróné Nagy Edit, 2011 alapján, kiegészítve)
„A mozgásos cselekvés durva koordinációs szintjének jellemzői:
- felesleges, hibás erőközlés;
- elégtelen és hibás mozgáskapcsolat;
- a folyamatosság és az állandóság hiánya;
- eltérések a mozgásterjedelemben;
- ritmuszavar.
A szakasz időtartama függ:
- a mozgás bonyolultságától;
- az értelmi képességek és a motoros képességek szintjétől;
- előzetes mozgástapasztalatoktól;
- a motoros tudás szintjétől;
- a tanuló motiváltságától;
- az alkalmazott módszerektől.
Gyakorlati szempontok:
- meg kell teremteni a megfelelő kiinduló szintet (motoros képességfejlesztés, előkészítő gyakorlatok, előzetes tanulás).
- a tanulási aktivitás és motiváció erősítése(reális célkitűzés, egyértelmű, pontos közlések, bemutatás, szükséges és célszerű hibajavítás, segítő- formáló értékelés)
- mielőbbi sikeres végrehajtás elősegítése (könnyített feltételek, differenciálás, sérülésveszély kizárása, segítségadás).” (Bíróné Nagy Edit,2011)
2. táblázat: Az alkalmazás szakasza – a finom koordináció kialakulása, megszilárdítása
|
A mozgásos cselekvéstanulás lépései |
A mozgásos cselekvéstanítás didaktikai feladatai |
|
Ismétlés, gyakorlás azonos feltételek mellett, úgynevezett gyakorló helyzetekben (a finom koordináció kialakulása ennek folyamán).
Rögzítés, gyakorlás változó feltételek mellett, úgynevezett feladathelyzetekben (alkalmazás, a finom koordináció megszilárdulása). |
Gyakoroltatás – a gyakorlás irányítása, szabályozása. Hibajavítás Segítségnyújtás, biztosítás Értékelés (formáló, segítő) Gyakoroltatás – a gyakorlás irányítása, szabályozása. Hibajavítás Biztosítás Értékelés (összegző), ellenőrzés. |
(Bíróné Nagy Edit, 2011 alapján, kiegészítve)
A második szakasz sajátosságai:
- A zavartalan gyakorlást az azonos feltételek melletti ismétlés biztosítja. Kialakulnak a dinamikus sztereotípiák. A látás helyett a vezető szerepet az izomérzékelés veszi át;
- Az ismétlés a mozgásfeladat nem azonos szintű, hanem egyre emeltebb szintű végrehajtását eredményezi.
- A gyakorlás a helyes, pontos mozgásképzet birtokában megy végbe. A tanuló részleteiben és egészében is helyesen hajtja végre a mozgásos cselekvést.
- A változó feltételek melletti gyakorlás jelenti a rögzítést, a mozgáskészség megszilárdítását (a tanuló képes a mozgásos cselekvést idegen környezetben, zavaró körülmények mellett is jól végrehajtani). (Bíróné Nagy Edit, 2011.)