Testnevelés tantárgy-pedagógia I.
A kerettanterv
- „A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű pszichomotoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást és az adekvát játékok alkalmazását helyezi előtérbe. A differenciálás elvét és az általa vezérelt gyakorlatot a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a számára megszerezhető tudás legmagasabb szintjére, és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A fejlesztőmunka igazodik a tanulás alapvető tendenciáihoz, de a menet közben bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, egyúttal a személyiségfejlesztés – az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok – hatásfokát. Az elvárt eredmények ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak.” ( Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára Testnevelés és sport)
- A differenciálás hagyományosan az iskolarendszerben, a tanulók osztályokba sorolásában (pl.: normál osztály, emelt szintű oktatásban résztvevő osztály), és a mindennapi pedagógiai munkában valósul meg. A mindennapi pedagógiai munkában (az oktatási folyamatban) történő differenciálás történhet közvetett és közvetlen irányítás segítségével. A differenciálás alapvető feltétele a tanulóknak, a tanulás szempontjából fontos sajátosságainak, egyéni különbségeinek ismerete. Csak a megalapozott gyermekismeret teszi lehetővé az irányított differenciálás megteremtését, sőt egyenesen gátolja azt, ha a pedagógus nem képes valódi gyermekismeretre.
- A differenciálás értelemszerűen nemcsak a tanulás tartalmára, hanem módszereire és eszközeire is vonatkozhat. Eszerint ugyanahhoz a végeredményhez ― tudáshoz ― különböző utakon is el lehet jutni, tehát a különböző tanulói egyéniségeknek különböző utak felelhetnek meg.
- Amennyiben megfelelő eljárásokkal, gyermekismerettel fel tudjuk tárni, hogy kinél milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, akkor megszervezhető a differenciált fejlesztés. Ha tehát tudjuk, hogy testnevelésben a problémák kinél erednek a testi adottságokból (pl.: túlsúly), fizikai képességeiből (pl.: gyenge), az előzetes mozgástapasztalatból, a feladat megértésének színvonalából, vagy valamilyen emocionális problémából (pl.: motiváció hiánya, alacsony fájdalomtűrő képesség), akkor mindenki megkaphatja a kifejezetten őt fejlesztő feladatokat, természetesen úgy, hogy nem kell mindenkinek minden feladatot megoldani, végrehajtani. A hiányosságok feltárásához és megfelelő kezeléséhez igen magasfokú pedagógiai érzékre, módszertani ismeretekre van szükség.
- A differenciálásra lehetőség adódik csoport illetve egyéni szinten.