Skip navigation

Gyakorlatanyag

  • Minden gimnasztikai gyakorlat hozzájárul a hajlékonyság növeléséhez, ha az a lehető legnagyobb kiterjedésű és sorozatban, többszöri ismétléssel történik, élénk vagy közepes tempóban.
  • A hajlékonyság fejlesztésére alkalmasak a statikus gyakorlatok is. Ebben az esetben a feladat, hogy maximális ízületi kitérés mellett a test mozdulatlan maradjon.
  • A passzív statikus gyakorlatok / a testhelyzetet külső segítséggel tartjuk meg/ legalább olyan hatékonyak, mint a dinamikus gyakorlatok.

 Módszertani szempontok:

  • A hajlékonyság a gyermekkorban fejleszthető könnyebben, később az izomerővel negatív kapcsolatba kerül;
  • A gyakorlatok- főképp a passzív- alkalmazásánál nagy óvatossággal, fegyelmezettséggel kell eljárni, nehogy húzódás, sérülés következzék be;
  • Általában a bemelegítés második felében, a foglakozás végén, az erőfejlesztés előtt és után kerüljön sor a hajlékonyság fejlesztésére;
  • A nyújtó gyakorlatokat sorozatban kell végeztetni, s mindegyik sorozatban többször ismételni addig, ameddig enyhe fájdalomérzet nem jelentkezik.
  • Aktív gyakorlatok esetén a megnövekedett hajlékonyság tovább megőrizhető, mint passzív gyakorlatokat követően;
  • Csak olyan mértékben kell fejleszteni a hajlékonyságot, amely biztosítja a mozgásformák akadálytalan végrehajtását;
  • Hajlékonysági gyakorlatok otthoni feladatként is szerepelhetnek sportolóinknál.

Internetes olvasnivaló

Regős József: Módszertani kézikönyv a torna oktatásához, Nyíregyházi Főiskola, 2014.  72-81. oldal