Skip navigation

2.3. Írásjelhasználat – szavakon belül

A szavak és szórészek közötti írásjel a kötőjel és nagykötőjel; az előbbi használatáról az egybeírásnál és toldalékolásnál már volt szó, itt most – összefoglalóan – már csak röviden érintjük.

Kötőjelet alkalmazunk az alábbi szavak tagolásában:

  • Olyan összetett vagy képzőszerű utótaggal ellátott szavakban, ahol három egyforma mássalhangzó kerülne egymás mellé: futball-labda, itt-tartózkodás, strucc-comb, griff-féle; tulajdonneveknél: Papp-pal, Grimm-mel.
  • Szóismétlésekben, mellérendelő szókapcsolatokban, ikerszókban: már-már, alig-alig, unos-untalan, süt-főz, ejnye-bejnye.
  • Hat szótagnál hosszabb, többszörös alárendelésekben: adatbázis-kezelés, tantárgy-pedagógia, idegennyelv-oktatás.
  • Szóösszetételek felsorolásánál (ha egyik összetevő mindkét tagra vonatkozik): vas- és fémműves, erdő- és vadgazdálkodás, gyors- és gépírás, első- és másodévesek.
  • Kettős családnevek szorosan összetartozó elemeit köti össze: Bajcsy-Zsilinszky, Rippl-Rónai, Konkoly-Thege.
  • Többelemű földrajzi nevek több típusában: Holt-Maros, Új-Zéland, Magas-Tátra, Kelet-Magyarország; Sváb-hegy, Csepel-sziget, Rákos-patak.
  • Tulajdonnevek és névszók kapcsolatából álló megnevezésekben: Seuso-kincs, Kodály-módszer, Mátyás-templom, Teleki-vulkán, Oscar-díj, Európa-bajnok.
  • Hozzávetőlegesség, vagylagosság kifejezése: egy-két fő, 6-8 tojás, 5-6 éves, 10-15 perc.
  • Kétezren felüli számok betűvel való írásakor: kétezer-hatszázhúsz, ötezer-tizenhét.
  • Idegen nevek, szavak toldalékolásánál (ha néma betűre, magyarban szokatlan betűkapcsolatra végződnek): Bordeaux-ban, Glasgow-ig, Rousseau-val, show-t, szekszárdi merlot-t, merlot-val.
  • Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk a mondat állítmányához: ”Volt nekem egy kecském, tudod-e?”

A nagykötőjel alkalmazásának szabályai még mindig kevéssé ismertek, pedig már az akadémiai helyesírás 1954-es kiadása is foglalkozott vele. Alapvető jelentése a közt, a tól-ig viszony időben, térben egyaránt. Röviden összefoglalva használatának eseteit:

  • Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát jelentheti (elsősorban szerzők nevét kapcsolja össze, de csapat, szervezet időleges kapcsolatát is jelölheti): Geiger–Müller-számlálócső, Czuczor–Fogarasi szerzőpáros, Halász–Földes–Uzonyi (német–magyar szótár), MTK–FTC-rangadó
  • Két vagy több nép, illetve nyelv nevének kapcsolata: magyar–román határátkelő, Osztrák–Magyar Monarchia, orosz–ukrán konfliktus, angol–német szótár, magyar–lengyel barátság.
  • A fenti jelentéssel rokon a szakpárok közötti kapcsolatos viszony is: matematika–fizika, testnevelés–földrajz, magyar–ének-zene szakos (a kiskötőjel állandó, a nagy- alkalmi összetételeket jelez).
  • Távolság, időtartam: Párizs–Dakar-rali, Föld–Hold távolság, Duna–Tisza köze, Volga–Don-csatorna, Somogy–Tolnai-dombvidék; 1–4. osztályban, 8–16 óráig, június–július folyamán, 7–17. oldalig, 2011–2015-ig, Középfasor 31–33. Stb.
  • Géptípusok, műszaki szerkezetek jelölésére is használják: T–34-es (a II. világháború legendás orosz tankja), TU–154 (a Tupoljev tervezte sugárhajtású utasszállító), Apollo–11 (az első sikeres Holdra szállást végrehajtó űrhajó), Vosztok–1 (Gagarin űrhajója), U–9 (német tengeralattjáró), Boeing–747 (becenevén: Jumbo Jet), Szojuz–36 (Farkas Bertalan űrhajója).

Megjegyzések:

  • A helyesírási gyakorlat ezekben a típusokban újabban nem következetes; a Windows 7, Xbox 360 (játékkonzol) és egyéb elektrotechnikai szerkezetek sokasága elhagyja a típusszám előtti nagykötőjelet.
  • Az utóbbi években az anya–lánya, tanár–diák kapcsolat, ok–okozati viszony stb. típusú szókapcsolatok között is többször írnak nagykötőjelet, ez inkább szakmai szövegekben terjed; oka a ’közt’ jelentés beleérzése lehet.