Első rész: Beszédképzés, beszédtechnika

A tanárok beszédének, beszédtechnikájának fejlesztése két szempontból is kiemelt fontosságú. Egyfelől a pedagógus a tanórák didaktikai feladatait elsősorban szóbeli kommunikációban valósítja meg. A tanár számára tehát a beszéde munkaeszköz, az érthető, jól artikulált beszéd a tanítás céljainak elérésében nélkülözhetetlen készség. Másfelől a pedagógus a tanulók számára példa is. A tanár beszéde, beszédmódja nemcsak tudatosan, de tudat alatt is formálja a tanulók helyes beszédképzésről alkotott képét. A tanár egyik feladata, hogy beszédmódjában (amint számtalan más területen is) jó példával járjon elöl.

Az első rész célja, hogy a tanárjelöltekben tudatosabbá tegye a beszédképzést, a beszédtechnikai eszközök használatát, illetve kialakítsa az igényt ezek fejlesztésére. Ennek a célnak megfelelően az első fejezet bemutatja a beszédképzésben részt vevő szerveket és ezek szerepét a folyamatban, és tudatosítja az egyes hangok helyes képzésének módját. Ez utóbbit nemcsak egy-egy hang esetében ismerhetik meg a hallgatók, de a hangok egymásra hatása, együttes kiejtése is bemutatásra kerül. Szó lesz a beszéd ún. szupraszegmentális tényezőiről  is: hangsúly, hangerő, hanglejtés, hangerő, hangmagasság, szünet stb. Az első rész második fejezete értékes tanácsokkal szolgál a hangsúlyozás gyakorlatához, mivel a hangsúly a befogadó oldaláról a szövegek értelmezésében, a beszélő oldaláról pedig a szövegek értő, értelmező előadásában játszik kiemelő szerepet.