3.4. Tanári magyarázat

A tanári magyarázat olyan monologikus tanári közlés, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. A tartalmi felépítését tanítják a pedagógusképzés során, sok didaktikai-módszertani, valamint szövegtani vonatkozása is van a kommunikációs elvárásokon túl, hiszen felépítése alapvetően befolyásolja a megértést.

Három fajtáját szokásos elkülöníteni, ezek közt azonban nincs merev határ:

• Értelmező (interpretatív) magyarázat: fogalmak, terminusok értelmét világítja meg példák segítségével, kérdőszava: mi?, mit? (Mit nevezünk kooperatív tanulásnak?)
• Leíró magyarázat: folyamat, rendszer bemutatására szolgál, kérdőszava: hogyan? (Hogyan kell recenziót írni?)
• Okfeltáró magyarázat: különböző jelenségek okait tárja fel, kérdőszava: miért? (Miért veszélyes a Föld felmelegedése?)

A jó tanári magyarázat ismérvei is a gondolatmenetre, a stílusra és a megértést szolgáló kiegészítőkre (a szemléltetőeszközökre) vonatkoznak. Az elején fontos a cél pontos megfogalmazása (mit fogunk elmagyarázni). A gondolatmenet legyen logikus, vagyis haladjon az egyszerűtől a bonyolult, az ismerttől az ismeretlen felé, törekedjen ok-okozati összefüggések feltárására, az elvont mondanivaló egészüljön ki a tanulók érdeklődésének és életkorának megfelelő példákkal. A magyarázat verbális részében fontos a vokális jelek (hangsúly, hangerő) megfelelő használata a kiemelés céljából, továbbá kívánatos, hogy kiegészüljön ábrákkal vagy egyéb szemléltetőeszközökkel. Az előadásmódot jellemezze élénk stílus, sőt a humor is megengedett. A lényegkiemelést segítse vázlat vagy a kulcsszavak felírása a táblára, hosszabb magyarázat esetén lehetnek részösszefoglalások a fontosabb tudáselemek kiemelésével.

A jó magyarázat fenti ismérvei a retorikával is érintkeznek, a magyarázatot meggyőzőbbé tehetik a különféle érvtípusok alkalmazása is: bizonyítékokból származtatott érv (hivatkozás különböző kutatások eredményeire, statisztikákra), tekintélyérv (kutatókra, felfedezőkre hivatkozás), tapasztalatainkból származó érv vagy analógiás érv, (hasonló dolgokkal, jelenségekkel való összehasonlítás segíti a megértést).

A magyar oktatási gyakorlatban különösen népszerű a kérdve-kifejtő magyarázat
(megbeszélés vagy beszélgetés). Ez a magyarázat olyan, a pedagógus által irányított dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. Az apró lépésekre lebontott, a tanulónak sok segítséget nyújtó kérdéssorra épülő fajtáját „szókratészi bábáskodásnak”, a tanulók válaszaihoz igazodó kérdezéstechnikát „heurisztikus” változatnak nevezzük. A kérdve-kifejtő magyarázat esetén különösen fontos a tanári kérdezéstechnika.