5. Tulajdonnevekből képzett melléknevek írásmódja – családnevek, földrajzi nevek:

A melléknévképzők az egyelemű, a kötőjeles írású, illetve az összetett családnévhez közvetlenül kapcsolódnak (adys képek, rippl-rónais ecsetkezelés, mikszáthi társadalomkritika, kispálos hangzásvilág).

Ha a név több különálló elemből áll, akkor megtartjuk a nagy kezdőbetűket, a képzőt pedig kötőjellel fűzzük a névhez: Eötvös József-i program, Tóth Árpád-os hangulatú sorok.

A földrajzi tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása rendkívül változatos, nagyban függ a név felépítésétől. (E témában Fábián Pál és mtsai. (2003) tollából monográfia is született, a részletes ismertetést lásd ott.)

Az egyelemű és az egybeírt alakoknál az alapformából létrejött -i képzős forma (Pest – pesti, Újszeged – újszegedi) nem okoz gondot, csak arra kell ügyelni, hogy az eleve i-re végződő névnél a melléknévi forma már nem kap második i-t: Zamárdi – zamárdi tábor, Helsinki – helsinki olimpia. (Figyelem! Y-ra végződő idegen helységnévhez viszont közvetlenül, kötőjel nélkül kapcsoljuk az -i-t: Vichy – vichyi, Calgary – calgaryi, de Karlovy Vary – Karlovy Vary-i, mert két különírt szóból áll az alapforma, vö. Las Vegas – Las Vegas-i kaszinók.)

Kötőjellel kapcsolt elemekből álló földrajzi nevek:

• köznévi előtag esetén: Ördög-árok – ördög-ároki; Csúcs-hegy – csúcs-hegyi
• tulajdonnévi előtaggal: Csepel-sziget – Csepel-szigeti; Tisza-part – Tisza-parti
• melléknévi előtag tulajdonnévvel: Holt-Tisza – holt-tiszai; Dél-Dunántúl – dél-dunántúli

A tól-ig viszonyt érzékeltető nagykötőjeles formák -i képzős származékainak minden tagját kisbetűvel írjuk:

Budapest–Bécs távolság, budapest–bécsi gyors;
Moszkva–Párizs, moszkva–párizsi járat

Az ilyen típusú kapcsolatokhoz kiskötőjellel fűzhető a földrajzi köznév: Volga–Don-csatorna, Volga–Don-csatornai (de Cseh–Morva-dombság, cseh–morva-dombsági, itt ui. az előtagok nem tulajdonnévi eredetűek).