Skip navigation

2. A magyar beszédhangok felosztása

Mai magyar hangrendszerünk elemei két nagy csoportra különíthetők a hangképzőszervi mozgások és hangok akusztikai benyomása alapján: magánhangzókra és mássalhangzókra. Ezeket a hagyományos nemzetközi elnevezéseket egy ma már meghaladott tudományos felfogás hozta létre valamikor. A két hangcsoport közötti lényeges különbségnek tartották, hogy a magánhangzók magukban is kiejthetőek, a mássalhangzók pedig csak ejtéskönnyítő magánhangzóval. Ez téves felfogás, mindkettő kiejthető önmagában is.

A magánhangzók csoportját a következőképpen határozhatjuk meg: A magánhangzó hangszalagrezgéssel ejtett nyíláshang, minőségét a szájüreg alakja és nagysága, s az ajaknyílás határozza meg. Az időtartam is minőséget meghatározó jegy. A szótagalkotásban szótagmag, önállóan is alkothat szótagot. A magyar nyelvben 14 magánhangzó van, mindegyiket hangszalagrezgéssel képezzük, tehát tiszta zönge.

A magánhangzók minőségét adó tulajdonságok a képzéssel függnek össze: vagyis

  • a kiejtés időtartamával: rövid – hosszú hangok
  • a nyelv vízszintes irányú mozgásával: magas – mély hangok
  • függőleges irányú nyelvmozgással: felső – középső – alsó nyelvállású hangok
  • ajakartikulációval: ajakkerekítéssel – széles ajaknyílással képzett hangok

Magánhangzók

Magas magánhangzók

Mély magánhangzók

Széles ajaknyílással képzettek

Ajakkerekítéssel képzettek

Széles ajaknyílással képzettek

Ajakkerekítéssel képzettek

Rövidek

Hosszúak

Rövidek

Hosszúak

Rövidek

Hosszúak

Rövidek

Hosszúak

Felső nyelvállásúak

i

í

ü

ű

 

 

u

ú

Középső nyelvállásúak

 

é

ö

ő

 

 

o

ó

Alsó nyelvállásúak

e

 

 

 

 

á

a

 

A mássalhangzók minőségét meghatározó képzési jegyek közül kiemelkedő jellemző, hogy lényeges mozzanatuk valamely akadály, melyet szervpárok állítanak a kiáramló levegő útjába.

Meghatározása: A mássalhangzó hangszalagrezgéssel vagy anélkül ejtett akadályhang, minőségét az akadály helye és a képzés módja adja. A szótagalkotásban csak kísérője a szótagmagnak. A magyar nyelvben 25 mássalhangzó van.

Képzésük a következőképpen minősíthető:

  • a képzés helye (ajak, fog, kemény íny, lágy íny, gége)
  • a képzés módja (zár, rés és zár-rés)
  • a hangszalag rezeg vagy nem (zöngés – zöngétlen)

A mássalhangzók ejtése is lehet rövid vagy hosszú, de e minőségi jegy másképpen valósul meg, mint a magánhangzóknál.

Mássalhangzók

Ajakhangok

Foghangok

Ínyhangok

Gégehang

Zöngés

Zöngétlen

Zöngés

Zöngétlen

Zöngés

Zöngétlen

Zöngés

Zöngétlen

Zárhangok

b

p

d

t

g

k

 

 

Orrhangok

m

 

n

 

ny

 

 

 

Réshangok

v

f

z, zs, l

sz, s

j = ly

 

 

h

Zár-rés hangok

 

 

dz, dzs

c, cs

gy

ty

 

 

Pergő hang

 

 

r