2. A magyar beszédhangok felosztása
Mai magyar hangrendszerünk elemei két nagy csoportra különíthetők a hangképzőszervi mozgások és hangok akusztikai benyomása alapján: magánhangzókra és mássalhangzókra. Ezeket a hagyományos nemzetközi elnevezéseket egy ma már meghaladott tudományos felfogás hozta létre valamikor. A két hangcsoport közötti lényeges különbségnek tartották, hogy a magánhangzók magukban is kiejthetőek, a mássalhangzók pedig csak ejtéskönnyítő magánhangzóval. Ez téves felfogás, mindkettő kiejthető önmagában is.
A magánhangzók csoportját a következőképpen határozhatjuk meg: A magánhangzó hangszalagrezgéssel ejtett nyíláshang, minőségét a szájüreg alakja és nagysága, s az ajaknyílás határozza meg. Az időtartam is minőséget meghatározó jegy. A szótagalkotásban szótagmag, önállóan is alkothat szótagot. A magyar nyelvben 14 magánhangzó van, mindegyiket hangszalagrezgéssel képezzük, tehát tiszta zönge.
A magánhangzók minőségét adó tulajdonságok a képzéssel függnek össze: vagyis
- a kiejtés időtartamával: rövid – hosszú hangok
- a nyelv vízszintes irányú mozgásával: magas – mély hangok
- függőleges irányú nyelvmozgással: felső – középső – alsó nyelvállású hangok
- ajakartikulációval: ajakkerekítéssel – széles ajaknyílással képzett hangok
Magánhangzók |
Magas magánhangzók |
Mély magánhangzók |
||||||
Széles ajaknyílással képzettek |
Ajakkerekítéssel képzettek |
Széles ajaknyílással képzettek |
Ajakkerekítéssel képzettek |
|||||
Rövidek |
Hosszúak |
Rövidek |
Hosszúak |
Rövidek |
Hosszúak |
Rövidek |
Hosszúak |
|
Felső nyelvállásúak |
i |
í |
ü |
ű |
|
|
u |
ú |
Középső nyelvállásúak |
|
é |
ö |
ő |
|
|
o |
ó |
Alsó nyelvállásúak |
e |
|
|
|
|
á |
a |
|
A mássalhangzók minőségét meghatározó képzési jegyek közül kiemelkedő jellemző, hogy lényeges mozzanatuk valamely akadály, melyet szervpárok állítanak a kiáramló levegő útjába.
Meghatározása: A mássalhangzó hangszalagrezgéssel vagy anélkül ejtett akadályhang, minőségét az akadály helye és a képzés módja adja. A szótagalkotásban csak kísérője a szótagmagnak. A magyar nyelvben 25 mássalhangzó van.
Képzésük a következőképpen minősíthető:
- a képzés helye (ajak, fog, kemény íny, lágy íny, gége)
- a képzés módja (zár, rés és zár-rés)
- a hangszalag rezeg vagy nem (zöngés – zöngétlen)
A mássalhangzók ejtése is lehet rövid vagy hosszú, de e minőségi jegy másképpen valósul meg, mint a magánhangzóknál.
Mássalhangzók |
Ajakhangok |
Foghangok |
Ínyhangok |
Gégehang |
||||
Zöngés |
Zöngétlen |
Zöngés |
Zöngétlen |
Zöngés |
Zöngétlen |
Zöngés |
Zöngétlen |
|
Zárhangok |
b |
p |
d |
t |
g |
k |
|
|
Orrhangok |
m |
|
n |
|
ny |
|
|
|
Réshangok |
v |
f |
z, zs, l |
sz, s |
j = ly |
|
|
h |
Zár-rés hangok |
|
|
dz, dzs |
c, cs |
gy |
ty |
|
|
Pergő hang |
|
|
r |
|
|
|
|
|