4. Szóláskeveredések
Változik az életforma, változnak az olvasási szokások. A szólások, közmondások, mondat értékű kifejezések, amelyek színesítették, képszerűvé tették mondandónkat, olykor veszítenek szilárdságukból, fellazulnak, alkotóelemeik keverednek egymással, a szavak fölcserélődnek; vélhetőleg azért, mert már nem is tudjuk, mi volt az eredeti jelentésük, milyen helyzetben használták őket. Néhány példa a gyakoribb tévesztések közül:
|
Helytelen
|
A két helyes „szülő”
|
|
egy helyben tapogatózik gátat szab |
(egy helyben topog X sötétben tapogatózik) (gátat vet X határt szab) |
|
kifelé áll a szénája |
(kifelé áll a szekere rúdja X rosszul áll a szénája) |
|
kiküszöböli a csorbát |
(kiköszörüli a csorbát X kiküszöböli a hibát) |
|
lándzsát tör felette |
(lándzsát tör valaki mellett X pálcát tör valaki fölött) |
|
összerúgják a port |
(összerúgták a patkót X rúgják a port) |
Szótárirodalmunk rendkívül gazdag olyan művekben, amelyekből a régebbi és újabb keletű közmondások, szólások keletkezéstörténetét, jelentésüket, használatuk körülményeit ismerhetjük meg. O. Nagy Gábor már jól ismert Mi fán terem? című monográfiáján kívül az olvasók figyelmébe ajánljuk Forgács Tamás és T. Litovkina Anna szótárát, a legfrissebbek közül pedig javasoljuk Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor két könyvét: Közmondások – 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes dióhéjszótára; illetőleg Szólások – 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes dióhéjszótára címmel.