2. Nehézségek az ikes ragozásban

Az ikes ragozásnak eredetileg szenvedő és visszaható jelentése volt (ezáltal elkülönítette a tárgyatlan igéket a tárgyasoktól); mára ez csak néhány alakban érhető tetten: tör – törik, lát – látszik, érez – érz(őd)ik.  Ma is ehhez a csoporthoz tartoznak az -atik, -etik, -tatik, -tetik képzős szenvedő igék, pl. kidoboltatik, megadatik; illetve a visszahatók: mosdik, fésülködik, öltözködik. A magyarban azonban visszaszorultak a szenvedő igék, így eltűnt ennek a ragozásnak a jelentésmegkülönböztető szerepe. A két típus, az ikes és az iktelen keveredése már a 17. századra megtörtént, ragozási rendszerük pedig mára szinte teljesen felbomlott, az ikes ragok helyére gyakran az iktelen lépett (pl. alhatik > alhat stb.). Olykor az ellentétes folyamat is megfigyelhető: egyes eredetileg iktelen igék ikes ragot vesznek fel (könyörög – könyörgöm a könyörgök helyett).

Az ikes ragozásra jellemző rag nem mindig az E/3. személyben, hanem az E/2.-ban jelenik meg, pl. teszel, nézel (archaikusnak, kissé jókais hangulatúnak érezzük a valamikor szabályos teszesz, nézesz formákat). Ikes ragos alakokkal nemritkán alacsonyabb presztízsű (rétegnyelvi) megnyilatkozásokban is találkozhatunk: Adol belőle? Mit sütöl? El tudol majd jönni? Egyes nyelvjárásokban is előfordul, de inkább a finomkodó hivatali nyelvhasználat hajtása az ilyen túlhelyesbített (hiperkorrekt) forma: jöjjék be, álljék arrébb (helyesen: jöjjön be, álljon arrébb).

Az -m rag megőrzését E/1. személyben az ikes ragozás esetében a művelt köznyelv még normának tartja, tehát: vizet iszom, kenyeret eszem, napi 8 órát dolgozom a beszélt nyelvi (alacsonyabb presztízsű) vizet iszok, kenyeret eszek, 8 órát dolgozok mellett. (De József Attila versében: Harmadnapja nem eszek…)

A felszólító mód E/3. személyében már elfogadottak az iktelen ragok is (igyon, egyen, dolgozzon), ugyanakkor mára az eredeti ikes ragozású alak használatát ünnepélyesebbnek érezzük: igyék, egyék, dolgozzék. (Az idióma őrizte meg a nyugodjék békében, váljék egészségére kívánságformát is.) Feltételes módban E/1. és 3. személyben is régiesnek tűnik a hagyományos ikes rag: az (én) dolgoznám, (ő) dolgoznék helyett ma inkább az (én) dolgoznék, (ő) dolgozna alakok használatosak.

 Az ikes igék ragozása során alapvető tanácsként az adható, hogy az igényes beszédben törekedjünk ugyan az -m, -l ikes ragok használatára, ám ha az adott körülmények között azt erőltetettnek érezzük, használjuk az iktelen változatokat (vö. Balázs 2001).