Jegyzetek a nyelvről
- Jegyzetek a nyelvről
- Bevezető
- Első rész: Beszédképzés, beszédtechnika
- I. Hangtan: A magyar beszédhangok és tulajdonságaik
- II. Beszédtechnika a gyakorlatban, hangsúlyozási alapismeretek
- Tesztkérdések - Beszédképzés, beszédtechnika
- Második rész: A szóbeli kommunikáció jellemzői
- III. Beszédelemzés, társas érintkezés
- IV. Kommunikáció az osztályteremben
- 1. A tanár-diák interakció főbb sajátosságai
- 2. Főbb udvariassági szabályok a tanórán
- 3. Néhány didaktikai feladat kommunikációja
- 4. Viselkedésszabályozás, az iskolai szocializáció néhány kommunikációs vonatkozása
- 5. Rituálék az osztályteremben
- 6. Nem nyelvi kommunikáció a tanórán
- 7. A Pygmalion-effektus
- Ellenőrző feladatok
- Irodalomjegyzék
- Tesztkérdések - A szóbeli kommunikáció jellemzői
- Harmadik rész: Nyelvhasználati kérdések
- V. Nyelvhelyesség: Idegen hatások és gyakori tévesztések a magyar nyelvben
- VI. Nyelvhelyesség: Igekötők, ragozás, névmások, nyelvi babonák
- VII. Helyesírásunk problémásabb esetei: Egybe- és különírás, kis- és nagybetűs írásmód, tulajdonevek
- 1. Helyesírásunk alapelvei
- 2. Külön vagy egybe? Ez itt a kérdés…
- 2.1. Az összetett szavak egybeírásának legtöbbször három fő oka van:
- 2.2. Igekötős szavak
- 2.3. A szóösszetételek fajtái
- 2.4. Mozgószabályok
- 2.5. Idegen írásmódú előtagot tartalmazó szóösszetételek esetén – a kiejtés függvényében – kétféle módon járhatunk el:
- 2.6. Tulajdonnevet tartalmazó összetételek írásmódja
- 3. Hogyan írjam: kisbetűvel, naggyal?
- 4. A nevek toldalékolásának problémásabb esetei
- 5. Tulajdonnevekből képzett melléknevek írásmódja – családnevek, földrajzi nevek:
- 6. Intézménynevek, márkanevek, díjak, kitüntetések, címek
- Ellenőrző feladatok
- Irodalomjegyzék
- VIII. Helyesírásunk problémásabb esetei: Elválasztás, írásjelhasználat, rövidítések, számok
- IX. Levelezési ismeretek
- X. Nyelvünk változatossága
- Tesztkérdések - Nyelvhasználati kérdések
- Záró kérdéssor
2. Az írásjelhasználat problematikusabb esetei
Az írásjelek a leírt szövegben kettős funkciót töltenek be, egyrészt a szerkezeti tagolódást, másrészt az értelmi és intonációs tagolódást jelzik. Használatuk bizonyos esetekben kötelező (vö. a mondatvégi írásjelhasználat); előfordulhat, hogy fakultatív, a beszélő szándékától is függ (pl. olykor a vessző, gondolatjel használata).