Skip navigation

2.7. 0,9 - 1,0 év

Mintegy tízhónapos kor körül a szociális interakciókban minőségi fejlődés figyelhető meg. A gyermek triádikus interakciókban is részt tud venni, azaz figyelmét már nem kizárólag egyetlen dologra tudja összpontosítani. Ez a jelentős lépés lehetővé teszi az úgynevezett közös figyelem kialakulását. Az ilyen viselkedés során a kommunikációban résztvevő személyek figyelme ugyanarra a tárgyra vagy eseményre irányul. A gyermeki viselkedést a kommunikációs partner figyelmi állapota befolyásolja (Oláh, 2006).

Bates, Camaioni és Volterra (1975 idézi Oláh, 2006) a közös figyelmi magatartás két típusát ismerteti, melyek a protoimperatív és a protodeklaratív mutatás. A protoimperatív mutatás más néven kérő mutatásként ismert. Általa a gyermek azt fejezi ki, hogy szándékában áll valamit megszerezni. A protodeklaratív mutatással a gyermek a figyelem megosztására és fenntartására törekszik. Míg előbbi esetében a viselkedés befolyásolása a cél, utóbbinál a figyelmi-mentális állapotra szeretne hatást gyakorolni a gyermek.

A szociális referencia a kommunikáció és közös figyelmi viselkedés fejlődésének egy újabb jele. Cole és munkatársa (2003) különböző definíciókat tanulmányozva a következőképpen határozza meg a fenti fogalmat. Az a jelenség, amikor a gyermek ismeretlen dologgal történő találkozás esetén gondozójára néz és jelzést vár tőle arra vonatkozóan, hogy ő maga hogyan cselekedjen. A szülői aggodalom a gyermeket is bizalmatlanná teszi, a mosoly esetében pedig megnyugszik. Tehát a gyermek a szülő érzelmi állapotát veszi át (Owens, 1996 idézi Oláh, 2006).

Trevarthen az elsődleges és másodlagos interszubjektivitást is kiemeli az első életév fejleményei között a kommunikációt illetően. Az elsődleges interszubjektivitás a csecsemő és gondozója között megfigyelhető összehangolt szerepcsere és érzelemmegosztás. Közvetlen, szemtől-szembeni interakciókra vonatkozik. A másodlagos interszubjektivitás esetében már olyan tudásban és érzelmekben is osztoznak, melyek saját magukon kívüli tárgyakra és emberekre vonatkoznak. Így a csecsemő kommunikációs viselkedése egyre összetettebb (idézi Cole és mtsa, 2003).   A protoszavak megjelennek, melyeket a gyermek főleg kérési, kapcsolatteremtési, visszautasítási célzattal használ. Ezek "jelentése" állandósul, a szituáció, melyekben használja, következetesen hasonló. Az anyanyelvi percepciós bázis kialakulásának kezdete ez az életszakasz. A konvencionális jelentések dekódolásával kezdődik az adekvát beszédmegértés, a kezdeti megértési stratégiák kialakulását alapozza meg az azonos helyzetnek megfeleltethető, azonos hangsorok gyakori megjelenése .