2. A beszéd-és nyelvfejlődési zavarok okai

Ne essünk a következő, általánosításokból, téves megközelítésekből eredő hibákba:

Minden nyelvfejlődési zavar orvosi, biológiai eredetű

Minden zavar pszichológiai eredetű

Minden zavar társadalmi eredetű

Minden zavar megmagyarázható, besorolható (kövesse figyelemmel a diagnosztikára vonatkozó fejezetet!)

A beszédfejlődési zavarok köthetők

1) környezeti okokhoz (külső okok)

                       2) belső okokhoz (individuális okok):

• érzékszervi károsodások
• központi idegrendszer károsodása (akusztikus agnózia (bemeneti zavar), értelmi fogyatékosság, apraxia (kimeneti zavar)
• motorikus zavarok
• perifériás beszédszervek rendellenességei
• familiáris beszédgyengeség
• pszichés zavarok, autizmus spektrum zavar
• nyelvi, grammatikai zavarok
• specifikus – nem járulékos, elsődleges – beszédfejlődési zavar

1.Miliőártalom

A megfelelő, anyanyelvileg gazdag interaktív és reaktív, teljes kommunikációt megvalósító beszélő környezet ösztönző és stimuláló hatása elengedhetetlen a zavartalan nyelvelsajátítási folyamathoz. Ennek hiányában a fejlődés meglassúbbodik, elhúzódik, töredékes lesz, hiányt szenved, mely a kommunikáció és a nyelv valamennyi szintjét érintheti. Ilyen tényezők lehetnek: 1) elhanyagoló gondozói magatartás 2) rossz beszédpélda (pl. hallássérült szülők,) 3) kortárscsoport hiánya 4) túlzott mértékű televíziózás 5) állami gondoskodásban való ellátás (Hirschberg, 2013).

2.Halláscsökkenés

60-70 dB-nél nagyobb halláscsökkenés terápiás intervenció nélkül a beszélés, beszédképzés kialakításának lehetőségétől megfosztja a gyermeket. A nyelvfejlődési zavarok 1/3-ánál ez áll a megzavart nyelvi fejlődés hátterében. Centrális beszédészlelési-és feldolgozási zavar (centrális hallászavar, auditív észlelési zavar) (Plath, 1994)

3. Látászavar

Veleszületett, vagy kora-gyermekkorban kialakuló látászavar akadályozza a metakommunikációs jegyek kommunikációs funkciókba való beépítését, valamint a szájról olvasás lehetőségében az vizuo-motoros visszacsatolásban gátolja a gyermeket. (Hirschberg, 2013)

4. Akusztikus agnózia

Ritka kórkép, az akusztikus ingerek diszkriminációjának zavara, ép perifériás hallás megléte mellett. Input információ-feldolgozási zavar, a hallópályák kérgi területeinek funkciózavarához köthető. (Hirschberg, 1978, 2013)

5. Értelmi fogyatékosság

Kései és zavart beszéd-és nyelvi fejlődés ezen esetekben a genetikai rendellenességgel együtt járó, másodlagos tüneti kép. (Az értelmi fogyatékossághoz társuló szindrómák a beszéd és nyelvfejlődés eltérő útját, lezajlását és működtetését vonják maguk után). (Hirschberg, 2013)

6. Apraxia

Központi idegrendszeri károsodás következtében kialakuló, megvalósítási (output) ingerfeldolgozási, motoros beidegzési zavarhoz társuló tüneti kép, a fonációért felelős szervek célzott, aprólékosan, szervezetten és szukcesszíven megvalósított részfolyamatainak szervezési-kivitelezési zavara, melyben az akaratlagos beszédmozgások gátoltak, hibásan valósulnak meg. Beszédapraxiában az utasítás követése, és utánzás gátolt a spontán kivitelezés megtartottsága mellett a beszédmotoros mozgássorok viszonylatában. Enyhébb formája a diszpraxia, mely az artikulációs hibák, pöszeség gyakori velejárója. (Hirschberg, 2013)

7. A motoros szisztéma encephalopathiás sérülése

„A szuprabulbáris, a piramidális, extrapiramidális vagy cerebelláris területen jöhetnek létre többé vagy kevésbé kifejezett léziók pre-,prei-vagy posztnatális sérülés következtében (Hirschberg, 21.o.) Jellemző bénulásos formák, diszarthria, anarthria, teljes beszédképtelenség, orrhangzós beszédszínezet, diszfónia, hipertónusos hipokinézis, patológiás reflexek fennállása, nyálkahártya-túlérzékenység, Halmozott sérülés a leggyakoribb, mentális érintettséggel társulva. Artikuláció, rágás, nyelés funkciói gátoltak). A jelenségkör a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek kórképeiben a legáltalánosabb. (Hirschberg, 2013)

8. A perifériás beszédszervek organikus megbetegedései

A fiziológiás beszédszervek, beszédartikulációs bázis koordinált működését gátló rendellenességek, fejlődési anatómai elváltozások, melyek a beszédszervek akadálytalan mozgásszervezését, fonációt, artikulációt gátolják (pl. lenőtt nyelvfék, ajak-és szájpadhasadék, szájpad-elégtelenség, gégeszűkület, és más szindróma-specifikus, organikus és anatómiai jegyek a beszédszervek érintettsége tekintetében) (Hirschberg, 2013)

9. Konstitucionális, familiáris beszédgyengeség

Luchsinger általi összefoglalását a korábbiakban ismertettük.

10. Egyéb tényezők, feltételezett okok, pszichés zavarok

Mutizmus, autizmus, egyéb pszichés zavarokhoz, pszichiátriai kórképekhez társuló beszédfejlődési sajátosságok