Skip navigation

5. A nyelvtani fejlődést magyarázó elméletek

A nyelvtani fejlődést magyarázó elméletek különbözőségét az adja, hogy hol húzzák meg a határt a veleszületett absztrakt nyelvtani tudás, illetve kizárólag a nyelv területén működő nyelvelsajátítást irányító mechanizmusok között. Míg az innátista elméletek képviselői úgy gondolják, hogy a gyermekek veleszületett tudásának aránya igen nagy, a konstruktivista vagy empirista elméletek a környezet szerepét hangsúlyozzák. Az innátisták érveiből kitűnik, hogy a nyelvelsajátításhoz elengedhetetlen, hogy egyes biológiai események, mint például a féltekei specializáció, korai időszakban, a szenzitív periódusban megtörténjenek (Lukács, 2006).

Chomsky (idézi Lukács, 2006) úgy vélte, hogy a nyelvi produkció és megértés képessége veleszületett, melyet egy speciális szervként képzelt el. Szerinte a képesség tulajdonképpen egy mentális szerv, ami nyelvelsajátító eszközként funkcionál és szélsőséges esetben magában foglalja a felnőtt nyelvtani tudást és az elsajátítást irányító szerkezeteket. Az eszköz kiterjed a nyelvi univerzálékra is. Ezek olyan megszorítások, melyek szabályokra és kategóriákra vonatkoznak, minden nyelv egyetemes jellemzői, biológiailag létfontosságúak, tehát veleszületettek.

A nyelvek változatosak és eltérő paraméterekkel rendelkeznek. A nyelvelsajátítás folyamán a paraméterek rendeződése zajlik. A nyelvelsajátítást paraméter-beállításként értelmező felfogás szerint gazdag absztrakt tudással rendelkezünk. Ez ad magyarázatot a viszonylag gyors nyelvtanulásra (Lukács, 2006).

A szavak egymáshoz fűzését kapcsolási szabályok határozzák meg. A különböző elméletek (Pinker, 1984 idézi Lukács, 2006; Slobin, 1985 idézi Lukács, 2006) eltérően vélekednek arról, hogy ezek a szabályok veleszületettek-e vagy sem.

A szakemberek a nyelv- és beszédfejlődés biológiai előfeltételeinek vizsgálatakor, mint fentebb is látható, különböző módon közelítik meg a témát. Cole és Cole (2003) tanulmányában két újabb szempontot, megközelítési módot ismertet. Egyrészt kíváncsiak arra, hogy vajon kizárólag az emberi fajra jellemző tulajdonság-e a nyelv. Másrészt azt is vizsgálják, hogy eltérő biológiai hátterű fogyatékos gyermekek fogyatékossága befolyásolja-e a nyelvelsajátítást.