Skip navigation

2. A tüneti kép jellemzői

Az aktív szókincs bővülésének időbeli elhúzódása mellett szűkös, fejletlen passzív szókincs jellemző.

a) Szenzoros dominanciájú szenzo-motoros beszédzavar esetén a teljes megértési mechanizmus csökkent működése jellemző, vagyis mind fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai szinten a feldolgozás bizonytalan, a tipikus fejlődésmenetben jelentkező, 3 éves korra jellemzően bekövetkező szituációtól való függetlenedés a beszédmegértésben nem  jelentkezik, vagyis a gyermek támaszkodik a paralingvisztikai tényezőkre és szupraszegmentumokra, úgymint teljes megnyilatkozás-környezet a verbális egységek tekintetében, mimika, gesztus, hangsúly, hanglejtés, prozódia, tempó figyelembe vétele a kommunikációs helyzetben, melyektől a megértésben függetlenedni nem képes.  Alakilag az aktív szókincs korlátozott, dajkanyelvi szavak, hangutánzó szavak, a kommunikáció jacobsoni  felosztás szerint erős dominanciát mutat az emotív (érzelmi), fatikus (fenntartó) és konatív (felhívó) funkciók tekintetében. (Jacobson,1969), Megnyilatkozásokban gyakoriak az echoláliák (jelentés-tulajdonítás hiánya vagy részlegessége melletti „üres” azonnali vagy késleltetett ismétlések), zsargon, szósaláta. (Alakilag a magyar fonotaktika szabályainak megfelelő, de tartalmilag kérdéses, kétséges megnyilatkozások, „halandzsa-nyelv”). Auditív szenzoros figyelemzavar gyakori, ezért a differenciáldiagnózis halláskárosodás, hallásvesztés, hallásveszteség irányában elengedhetetlen, mégpedig javasolt a folyamatos, évenkénti hallásvizsgálat, de az óvodás kor (3-7 év) között legalább két alkalommal történő audiológiai ellenőrzés. Szükséges a valódi hallásveszteség és a beszédpercepciós zavar elkülönítése. Ez utóbbira a GMP vizsgálat ad lehetőséget, felvétele akadályozott beszédfejlődésű gyermekek esetében 5-7 éves életkor között javasolt, a felvétel lehetőségeinek a gyermek figyelmi, viselkedésbeli korlátai miatt objektív eredmények nyerése érdekében.

b) Az expresszív motoros beszédzavar nagyobb gyakorisággal jellemzi a beszéd-és nyelvfejlődési zavar, akadályozott beszédfejlődésben érintett gyermekek körében az előfordulást ((80%) ,( Gerebenné, 1991), a szemantikai fejlettség (passzív és aktív szókincs) jobban közelíti vagy eléri az ép fejlődésmenetű gyermekek átlagának jellegzetességeit, a zavar megjelenése három területen feltűnő: (1) fonológia, (2) prozódia (3) morfológia, szintaxis.

Feladat

Egészítse ki a Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások pszichológiája köréből II. kötet Akadályozott beszédfejlődésű gyermekek fejlettségének mutatói, s ezek hatása a szelekcióra (Gerebenné Várbíró Katalin) c. cikke alapján a következő állításokat! (A válaszokat a tanulmánykötet 84.-85. oldalain találja)

Alakilag az expresszív motoros nyelvfejlődési zavart mutató gyermekek beszédére jellemzők az alábbiak:

mássalhangzók torzítása, ejtésének hiánya, elhagyása,  cseréje, minta nélkül az automatizálódás elmaradása, gyakoriak a , környezet számára nehezen érthető beszéd.

Fonológiai-fonetikai jellemzőkön kívül a következő tünetek is fennállnak:

- fejletlen aktív ;

- gyakori spontán ;

gyermeknyelvi kifejezések elhúzódó fennállása, szintaktikailag a dominálnak, szavakat gyakran helyettesít. A nyelvi szerkezet hiányos, agrammatikus vagy diszgrammatikus, a szavak helyettesítésének alapja lehet , vagy .  A felcserélések, átvetések nemcsak szavakon belül, hanem esetében is előfordulhatnak.

Enable JavaScript

c) A motoros dominanciájú szenzo-motoros beszédzavar az előbbi két kategória közötti átmenetet képviseli. Jellemző az enyhébb beszédpercepciós, és súlyosabb beszéd-kivitelezési funkciók aránya a tüneti képen belül.  Az intenzív fejlesztés hatására a beszédpercepciós deficitek jó prognózissal javulnak. A megértés nehezítettsége elsősorban a komplex, mondat, vagy szövegszintű szólamokra, beszédegységekre, közlésekre vonatkoznak. Absztrakt nyelvi elemek, funkcióelemek, nem-tartalmas szavak megértése és használata nehezített. Az expresszív beszédjegyek tekintetében jellemzőek az előzőekben ismertetett kategóriákban megjelenő alaki (fonetikai-fonológiai, morfológiai, lexikális) sajátosságok. Mindhárom kategóriában nagy arányban jelentkezik a centrális diszlália , makacs, elhúzódó általános pöszeség, inkonzekvens fonetikai-fonológiai jelenségekkel (torzítások és cserék), melyek nehezen javulnak a „klasszikus” logopédiai terápia szakszerű menetének betartása ellenére. Az affolteri modell (1972) jó általános magyarázatát tudja adni a beszédszervezés-és kivitelezés akusztiko-motoros összekapcsolásának és megvalósításának gyenge szintjére a centrális dyslalia vonatkozásában: egyes modalitásspecifikus területek is lehetnek érintettek (például a taktilis, vagy kinesztetikus észlelés gyengesége a beszédszervek észlelése területén), intermodális szinten az integráció (összekapcsolás) vonatkozásában (pl. a az akusztiko-motoros szint érintettsége esetén az utánmomdás nehezített), a legmagasabb szinten a szeriális szervezés szintjén a hangzósorrendek konzekvens és állandó megalkotása szenvedhet zavart. (Gerebenné, 1991)

Az akadályozott beszédfejlődéssel megközelítőleg azonos tartalmú fejlődési diszfázia  magyar nyelvű leírása, definiálása körülhatárolása is Gereben Ferencné nevéhez fűződik.

Feladat

A „Fejlődési diszfázia -Tanulmányok a gyermekkori nyelvi zavar köréből szerk. Gerebenné dr. Várbíró Katalin, ELTE BGGYFK, Budapest, 1995) 16.-17. oldal alapján egészítse ki az alábbi mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

”A fejlődési diszfázia az , beszéd időbeli és strukturális zavara, mely morfológiai-grammatikai, szintaktikai, fonológiai és szintjén különböző kombinációjú és súlyosságú tünetekben mutatkozik meg. A beszédfejlődési zavar jellemzője a szó és mondatalkotás feltűnő hiánya, alacsony szintje, szómondatok, gyermeknyelvi szavak, töredékek használata, a szabályok lassú elsajátítása, a mely a kívüli képességek, a részképességek zavaraival társul.  A nyelvi fejlődés zavar a nyelvi szabályok elsajátításának, alkalmazásának nehézségei jelzik. elsődlegesen a szó-és mondatalkotás, a szó és mondatmegértés lassú fejlődését, az aktív és passzív beszéd nagyfokú mutatkozik, melyhez enyhébb illetve súlyosabb eltérések, a diszlália tünetei, hangátvetés, kihagyások, hangperszeverációk, a szóalak rövidítése, hangbetoldások, pöszeség, az érthetetlenségig torzuló zavarok társulnak.” (Gerebenné 1995, 16.o.)

Enable JavaScript