14.2.5. Beszéd és a nyelv specifikus fejlődési zavarai

E téren számos gonddal találkozhatunk: beszéd észlelése, szimbólum képzése, szavak- és jelentések asszociációja, artikuláció, a beszéd és a nyelv integrációja, a szókincs megnyilvánulásában.

A gyermek beszédében észlelhetünk szótagolási gondot, szegényes mondat alkotást, nyelvtani hibákat, gyenge szöveg emlékezetet, kis és nem változatos szókincset. Továbbá nehezen tanul új szavakat, kifejezéseket, verseket, nem tud sorrendben elmondani összefüggéseket.

„Nem tudjuk, miként történik a beszédértés és a beszéd végrehajtása, eközben milyen számításokat végez az agy, holott elsősorban a nyelvkészség tett bennünket emberré.” „ …. vagy itt van a bonyolult gondolkodás kérdése: miként történik az, hogy kapunk egy rejtvényt, órákig gondolkodunk rajta, majd hirtelen beugrik a megoldás; hogyan kódolja az agy a szimbólumokat – ezekkel kapcsolatosan sötétben tapogatunk.” „Tudjuk viszont, hogy durván 100 ezer éve alakult ki a nyelvkészség egy nagy evolúciós átmenet során, aminek az alapja egy viszonylag kis genetikai módosulás lehetett: megváltozott néhány szabályozó gén, ami radikális változást eredményezett az általuk szabályozott gének működésében. Bámulatos a gének indirekt hatása az agyra – ….. – olyan erős, hogy bármelyik kognitív képességük esetén elég jól mérhető öröklékenységet találunk.” (Szathmáry Eörs elméleti evolúcióbiológus)