Skip navigation

Bevezető

Tanulásban akadályozottság és értelmi visszamaradottság (gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) meghatározásai idők folyamán változtak, finomodtak. (Bizonyos kifejezések, elfogadott meghatározások nem minden nyelvben jelentik ugyanazt, amire a könyvben is talál utalást.) Ezeket a „terminus technicus”-okat honi szerzők, gyakorló gyógypedagógusok tollából, nemzetközi szervezetek (pl. WHO) állásfoglalásaiból megismerhette a hallgató speciálisan e kérdésekkel foglalkozó stúdiumokból. Csupán egy-egy példa álljon itt emlékeztetőként.

Czeizel, Lányiné, Rátai (1984) szerint: „Értelmi akadályozottság a központi idegrendszer fejlődési zavara, amely örökletes és/vagy külső környezeti hatások eredményeképpen alakul ki, amely következményeként az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától kezdettől fogva számottevően elmarad, s emiatt az önálló társadalmi életvezetés jelentősen akadályozott.”

Tanulási akadályozottság – szakértői és rehabilitációs bizottságok által használt kifejezés –mostanában terjedő megnevezés a hazai gyógypedagógiai szakirodalomban. Főleg az oktatási, tanulási helyzetekben jelent gondot a tanulási akadályozottság, ami nem (vagy nem valószínű), hogy kiterjed az egyén egész életvitelére. Megnyilvánul tanulási nehézségben, amikor átmeneti jelleggel egyes tanulási helyzetekben észlelhető (pl. betegség utáni lemaradás), tanulási zavarban, ekkor egy képességterület működése rendellenes (pl. diszlexia), végül tanulási akadályozottságban (tartós, súlyos pedagógiai gond miatt a hagyományos iskolai feltételek között lehetetlen a fejlesztés).

Mesterházi Zsuzsa: „a tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyerekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezthető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós tanulási nehézségeket, tnulási képességzavart mutatnak.”

Pedagógiai Lexikon-ban olvasható megfogalmazás: „a tanulásban akadályozottak: mindazok a gyermekek és fiatalok, akik tanulási képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak. … A fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai, pszichológiai adottságaiban keresendők, hanem gyakran a családi, iskolai, szociális-kulturális környezet kedvezőtlen hatásaiban. … A tanulási akadályozottság változtatható állapot.”

ENSZ Egészségügyi Világszervezete [International Classification of Desease - UNO WHO (1995)]: Értelmi fogyatékosság (mentális retardáció) „Abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődés, amelyre jellemző a különböző készségek romlása, olyan készségeké, melyek a fejlődés során jelennek meg, és készségeké, melyek az intellektus minden szintjét érintik, mint pl. kognitív, nyelvi, mozgásbeli, szociális készségek, képességek.”

 American Association on Mental Retardation [(AAMR) „Mental Retardation” (Definition, Classificaton and Systems on Supports 2002)] „A mentális retardáltság akadályozottság, melyet jellemez az intelligencia funkciók és az alkalmazkodás(i viselkedés) korlátozott volta. A retardáltság kifejeződik fogalmi, társadalmi és gyakorlati (alkalmazkodási) képességekben. Eredete 18 éves kor előttre vezetődik vissza.”