Skip navigation

17.2. Beszédzavarok, beszédhibák

Dyslalia a beszédzavar orvosi meghatározása, amit audiogén vagy egyéb eredetűnek (minimális cerebrális diszfunkciónak) tartanak. Mindkét esetben tisztázandó a károsító tényező, ami lehet, biológiai, pszichológiai, szociális és kulturális forrásból származó.

Más osztályozás szerint a beszédzavar organikus vagy funkcionális, időtartamát nézve pedig állapot és folyamat.

Zavarok lehetnek impresszívek, ide tartozik a beszéd, írás, olvasás megértése, a „dekódolás” folyamata. Lehetnek expresszívek, ami a beszélt nyelv gyengeségét jelenti. Benne foglaltatik a korlátozott aktív szókincs, a diszgrammatizmus, előtérben állhatnak az artikulációs anomáliák. Artikulációs zavar a lassult hangzó elsajátítást jelenti. Jellemzik a kihagyások, hangzó torzulások, hangzó pótlások, amik a beszédet hallgatónak nehézséget okoz(hat) a megértésben. Artikulációs zavarok kezelhetők, jók a kilátások. Receptív beszédzavar - a beszéd megértésének fejlődési zavara - prognózisa viszonylag kedvezőtlen, társul szociális érzelmi és magatartási rendellenességekkel.

Beszédzavar lokalizációja perifériás vagy központi idegrendszerben található meg. Ez utóbbi esetében tisztázandó mely időszakban lépett fel: a beszéd kialakulása előtt, annak folyamán, vagy utána.

Gerebenné Várbíró Katalin megkülönböztet megkésett és akadályozott beszédfejlődést, beszédzavart, valamint beszéd fogyatékosságot. Szerinte az akadályozott beszédfejlődés kimenetele vagy beszédzavar, vagy beszédfogyatékosság lesz. A beszédzavar lehet szenzomotoros szenzoros dominanciával (receptív), szenzomotoros motoros dominanciával (integratív), és motoros (expresszív), amiknek a megnyilatkozása a beszéd teljesítményekben mérhető fel. Agykárosodás ezekben az anomáliákban nem igazolható. Beszéd fogyatékosság 3 éves kor előtti időszakra, a beszédfejlődés első szakaszára datálódik, agykárosodás áll a háttérben.  

Biesalski véleménye szerint a beszédzavarok hátterében patológiailag három lehetőség húzódik meg. Egyik: Korai idegrendszeri sérülés a mozgások - ide értendő a beszéd alkotásában részt vevő izomzat is - koordinációját károsította meg. Másik: Minimálisak a patológiai eltérések. Harmadik: Orvosilag nem mutatható ki patológiai elváltozás.

Loebell azt mondta, 18 hónapos korig fiziológiai némaság áll(hat) fenn. Utána vagy siketségből, vagy értelmi fogyatékosságból ered a némaság. Szerinte megkésett a beszéd fejlődése 18-36 hónapos korban. Utána vagy motoros hallónémasággal, vagy szenzoros hallónémasággal állunk szemben.

Montessori úgy ítélte meg, hogy 2 éves kor után megszűnik a beszéd elsajátításához szükséges készenléti idő.

Nem felejtve, hogy élettanilag a beszéd fejlődése hosszú ideig tart, egészen a 16 éves korig, a beszéd zavaraival kapcsolatban felmerülő és tisztázandó kérdések:

= Kialakulás (megjelenés) ideje - méhen belül (öröklődött, veleszületett intrauterin károsodás miatt) vagy szerzett.

= Oki háttér - genom, epigenomikai hatások, központi idegrendszerben zajlott gyulladás szövődménye, trauma a beszéd szervrendszerében, valamilyen agyi/idegrendszeri [centrális (kérgi, agytörzsi, extrapyramidalis), perifériás (V., VII., IX., X. XII. agideg pályája érintett] folyamatok következménye.

= Funkcionális vagy organikus a beszéd zavara?

= Milyenek a gyermek pszichés funkiói, intelligenciának fejlettsége, figyelme, emlékezete, pszichomotoros fejlettsége, stb?

= Végbement-e a beszédfunkciók reorganizációja?

= Hogyan hat(ott) egymásra a percepciós és az artikulációs fázis? Kódolás vagy dekódolás területén található a zavar.

= Jobb és bal félteke viszonya? (Idiotípusos balkezes, valódi balkezes, paratípusos balkezes)

= Az adott károsodás a beszéd kialakulása előtt vagy utána érte a gyermeket?

= Milyen jellegű a károsító tényező?

„Öröklődött beszédgyengeség”-ben kóros jelenségek láncolata áll előttünk. Megkésett a beszéd fejlődési folyamata, amit tartós, makacs pöszeség követ agrammatizmussal, iskolában pedig előtérbe lép az olvasási zavar és a hadarás.

Beszéd zavarainak részletesebb ismertetése az előadások anyagát képezik.

Dyslalia a beszédzavar orvosi meghatározása, amit audiogén vagy egyéb eredetűnek (minimális cerebrális diszfunkciónak) tartanak. Mindkét esetben tisztázandó a károsító tényező, ami lehet, biológiai, pszichológiai, szociális és kulturális forrásból származó.

Más osztályozás szerint a beszédzavar organikus vagy funkcionális, időtartamát nézve pedig állapot és folyamat.

Zavarok lehetnek impresszívek, ide tartozik a beszéd, írás, olvasás megértése, a „dekódolás” folyamata. Lehetnek expresszívek, ami a beszélt nyelv gyengeségét jelenti. Benne foglaltatik a korlátozott aktív szókincs, a diszgrammatizmus, előtérben állhatnak az artikulációs anomáliák. Artikulációs zavar a lassult hangzó elsajátítást jelenti. Jellemzik a kihagyások, hangzó torzulások, hangzó pótlások, amik a beszédet hallgatónak nehézséget okoz(hat) a megértésben. Artikulációs zavarok kezelhetők, jók a kilátások. Receptív beszédzavar - a beszéd megértésének fejlődési zavara - prognózisa viszonylag kedvezőtlen, társul szociális érzelmi és magatartási rendellenességekkel.

Beszédzavar lokalizációja perifériás vagy központi idegrendszerben található meg. Ez utóbbi esetében tisztázandó mely időszakban lépett fel: a beszéd kialakulása előtt, annak folyamán, vagy utána.

Gerebenné Várbíró Katalin megkülönböztet megkésett és akadályozott beszédfejlődést, beszédzavart, valamint beszéd fogyatékosságot. Szerinte az akadályozott beszédfejlődés kimenetele vagy beszédzavar, vagy beszédfogyatékosság lesz. A beszédzavar lehet szenzomotoros szenzoros dominanciával (receptív), szenzomotoros motoros dominanciával (integratív), és motoros (expresszív), amiknek a megnyilatkozása a beszéd teljesítményekben mérhető fel. Agykárosodás ezekben az anomáliákban nem igazolható. Beszéd fogyatékosság 3 éves kor előtti időszakra, a beszédfejlődés első szakaszára datálódik, agykárosodás áll a háttérben.  

Biesalski véleménye szerint a beszédzavarok hátterében patológiailag három lehetőség húzódik meg. Egyik: Korai idegrendszeri sérülés a mozgások - ide értendő a beszéd alkotásában részt vevő izomzat is - koordinációját károsította meg. Másik: Minimálisak a patológiai eltérések. Harmadik: Orvosilag nem mutatható ki patológiai elváltozás.

Loebell azt mondta, 18 hónapos korig fiziológiai némaság áll(hat) fenn. Utána vagy siketségből, vagy értelmi fogyatékosságból ered a némaság. Szerinte megkésett a beszéd fejlődése 18-36 hónapos korban. Utána vagy motoros hallónémasággal, vagy szenzoros hallónémasággal állunk szemben.

Montessori úgy ítélte meg, hogy 2 éves kor után megszűnik a beszéd elsajátításához szükséges készenléti idő.

Nem felejtve, hogy élettanilag a beszéd fejlődése hosszú ideig tart, egészen a 16 éves korig, a beszéd zavaraival kapcsolatban felmerülő és tisztázandó kérdések:

= Kialakulás (megjelenés) ideje - méhen belül (öröklődött, veleszületett intrauterin károsodás miatt) vagy szerzett.

= Oki háttér - genom, epigenomikai hatások, központi idegrendszerben zajlott gyulladás szövődménye, trauma a beszéd szervrendszerében, valamilyen agyi/idegrendszeri [centrális (kérgi, agytörzsi, extrapyramidalis), perifériás (V., VII., IX., X. XII. agideg pályája érintett] folyamatok következménye.

= Funkcionális vagy organikus a beszéd zavara?

= Milyenek a gyermek pszichés funkiói, intelligenciának fejlettsége, figyelme, emlékezete, pszichomotoros fejlettsége, stb?

= Végbement-e a beszédfunkciók reorganizációja?

= Hogyan hat(ott) egymásra a percepciós és az artikulációs fázis? Kódolás vagy dekódolás területén található a zavar.

= Jobb és bal félteke viszonya? (Idiotípusos balkezes, valódi balkezes, paratípusos balkezes)

= Az adott károsodás a beszéd kialakulása előtt vagy utána érte a gyermeket?

= Milyen jellegű a károsító tényező?

„Öröklődött beszédgyengeség”-ben kóros jelenségek láncolata áll előttünk. Megkésett a beszéd fejlődési folyamata, amit tartós, makacs pöszeség követ agrammatizmussal, iskolában pedig előtérbe lép az olvasási zavar és a hadarás.

Beszéd zavarainak részletesebb ismertetése az előadások anyagát képezik.