- ÉRTELMILEG ÉS TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK KÓRTANA
- Előszó
- Bevezető
- 1. fejezet: Fogyatékosság, fogyatékos emberek megítélése - WHO modellje
- 2. fejezet: A személyiség ösztönző rendszere
- 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei
- 4. fejezet: Tanulás, megismerés
- 5. fejezet: Neuroanatómia, neurofiziológia
- 6. fejezet: Neuropathologia
- 7. fejezet: Idegrendszeri működés zavarok korai felismerése
- 8. fejezet: Értelmi és tanulási zavarok okai
- 8.1. PRÉNATÁLIS OKOK
- 8.1.1. Szülők életkora és kockázatok (Biológiai okok)
- 8.1.2. Központi idegrendszer fejlődési anomáliái
- 8.1.3. Magzati függelékek kóros állapotai
- 8.1.4. Small for Gestational Date/Age (SGD/SGA)
- 8.1.5. „Mit hozott magával az anyaméhből a magzat?”
- 8.1.6. Epigenetika és mentális folyamatok
- 8.1.7. fejezet: Biológiai kórokok
- 8.2. PERINATÁLIS OKOK
- 8.3. POSZTNATÁLIS OKOK
- 8.1. PRÉNATÁLIS OKOK
- 9. fejezet: ÉRZÉKELŐ SZERVRENDSZEREK ANOMÁLIÁI ÉS MENTÁLIS KÉPESSÉGEK
- 10. fejezet: Gyermekkori pszichiátriai kórképek kialakulása
- 11. fejezet: Tanulási és értelmi zavarok pszichiátriai hátterei
- 12. fejezet: Érzelmi (emocionális) folyamatok és tanulási zavarok
- 13. fejezet: Központi idegrendszer tanulási és értelmi zavarokkal járó betegségei
- 14. fejezet: GYÓGYPEDAGÓGIAI KÉPZÉS SZEMPONTJÁBÓL FONTOSABB TÜNETCSOPORTOK, BETEGSÉGEK
- 15. fejezet: Figyelemhiányos hiperaktivitás - Attention deficit hyperactivity disorder (ADHD)
- 16. fejezet: Cerebralis paresis (CP)
- 17. fejezet: Beszéd és nyelv fejlődési zavarai
- 18. fejezet: DCD (Developmental Coordination Disorder)
- 19. fejezet: Magatartási fenotípus betegség (viselkedési zavar) és kognitív deficit
- 20. fejezet: Down-kór
- 21. fejezet: Fejlődés pervazív zavarai
- 21.1. Autizmus spektrum betegség (ASB)
- 21.1.1. Autizmus spektrum betegség (ASB, ASD) korai tünetei, tünetei
- 21.1.2. Autizmus spektrum betegség (ASB, ASD) kóreredete
- 21.1.2.1. Autizmusról az epigenetika tükrében
- 21.1.2.2. Immunfolyamatok és autizmus
- 21.1.2.3. Autizmus praenatalis és perinatalis rizikótényezői
- 21.1.2.4. Szindrómás autizmus
- 21.1.2.5. Kis penetranciájú gének
- 21.1.2.6. Gyakori nukleotid változások (Single Nucleotid Variant SNV)
- 21.1.2.7. További lókuszokon talált mutációk ASD betegekben
- 21.2. Asperger-szindróma
- 21.3. Máshova be nem sorolt PDD
- 21.4. Gyermekkori dezintegratív betegség
- 21.1. Autizmus spektrum betegség (ASB)
- Irodalom
9.1. Agnózia
Agnózia kifejezéssel foglalják össze mindazt a zavart, ami jól működő érzékelő szerv(ek) megléte esetén az észlelés rendellenességében megnyilvánuló – modalitás-specifikus – felismerési nehézség. Lehet látási, hallási, tapintási, szaglási, ízlelési agnózia. Látási agnózia körében többek között ismert pl. a tárgy-, az arcfelismerési, a szín-, szimultán-, stb. agnózia. Tapintási körébe sorolják az ujj-, az uni- és bilaterális aszomatognóziát. Bővebb ismereteket e téren neurológiai és pszichiátriai szakknyvekből lehet nyerni.