Skip navigation

17.1. Beszédzavarok okai

Beszédzavarok okainak kutatása közben figyelembe veendő a testi fejlődés és a biológiai tényezők. Számos környezeti hatás (epigenetikai behatások, intrauterin ágensek, koraszülöttség, SGD, étkezés, gondozás, stb.) a genomban, az egyén fejlődési sajátosságaiban, testi és szellemi adottságaiban csapódik le. Az okok feltárásában megszámlálhatatlan kutatás és elmélet ismert a szakirodalomban, amikből néhány gondolatot kiragadva támpontot kap a hallgató, hogy valamelyest eligazodjon a véleményekben és kutasson a többi után.

Seeman ikerkutatásai igazolták, hogy a genetika férfiágon öröklődő retardált beszédfejlődésben nyilvánul meg okként.

Luchsinger „öröklődött beszédgyengeség”-nek nevezte a motoros fejlődésben visszamaradt gyerekek beszédzavarát.

A „kezesség” szorosan együtt jár a nyelvi feldolgozó struktúrák szerkezeti és működési szimmetriájával, mint a planum temporale asszimmetriája. Az ambidexterek, balkezesek, zenei tehetségtelenek beszédzavarát is genetikai okora vezetik vissza. Balkezesek 15%-ában a jobb félteke domináns, 15%-uknak kevésbé laterizált a két féltekéjük, mindkettőt használják a nyelvi feladatokban.

További megfigyelések a féltekék funkcióit illetően. Férfiak agyában erőteljesebb a laterizáció, mint a nőkében. fMRI vizsgálatokat végeztek fonológiai feladatok végzésekor: Férfiakban a bal, nőkben mindkét félteke aktivitásának fokozódását mutatták ki a frontális inferior tekervényben. Globális nyelvi feldolgozás alatt nőkben mindkét oldali hátsó temporális terület aktivitása kifejezettebb volt, mint a férfiakban, akikben egyértelműen mutatkozott a jobb oldali fölény.

Szentágothai: „A majoméval szembeni nagy kisagy a beszédre való specifikus rátermettség anatómai feltételei és jelei”.

 Fiú magzatok emelkedett tesztoszteron szintje késlelteti a beszéd fejlődését. Siketséget tekintve beszédfejlődés zavar okaként nem feledkezhetünk meg a hetvennél több mutációs eshetőségről.

Idegrendszeri sérülések vizsgálataiban a kisagyra összpontosított Seeman. Klasszikus beszédközpontok (Broca, Wernicke) károsodásai mellett nem hagyhatók el sem az agyidegek (pl. a VII. agyideg Bell parézise, a X. agyideg sérülése), sem a perifériás idegrendszer károsodásai (kiesett a légzőizmok idegellátása). Rendkívül fontos annak ismerete, hogy a beszéd szervezésében részt vevő kérgi assziciációs pályák, valamint a komisszurális pályák épek-e, vagy sérültek?

Igen enyhe fokú idegrendszeri sérülések okozta beszédzavarok akkor jelentkeznek, válnak észlelhetővé Böhme vizsgálatai szerint, amikor a gyermek nagyobb verbális kihívásoknak van kitéve

Perifériás beszédszervek károsodásai között első helyen kell számon tartani az ajak, a szájpad, a nyelv, a gége, stb. fejlődési rendellenességeit, sérüléseit, stb.