8.1.7.4. Hormonrendszer zavarai és értelmi akadályozottság
Csökkent szellemi képességek biológiai okaihoz soroljuk a hormonrendszer bizonyos zavarait.
= Hypothyreoidismus (kreténizmus ← francia: crétain) oka a pajzsmirigy aktív hormonjának hiánya, elégtelen mennyisége. Háttérben magzati vagy anyai eredet áll.
* Magzatban rejlő okok:
— Igen ritka állapot, amikor a magzatnak nem fejlődik ki a pajzsmirigye.
— Valódi gondot a jód anyagcsere területein kell keresni (hormon képzés kongenitális zavarai). Sporadikus kreténizmust okozó genetikai zavar forrása tireoperoxidáz (TPO) enzimdefektus, ami miatt a pajzsmirigyben nincs hormon szekréció.
Hormon előállítás anomáliái alábbi folymatokban nyilvánulnak meg.
- Jódpumpa hibája miatt csökkent a jódfelvétel a sejtekbe.
- Tireoperoxidáz működés kiesett, ezért elmaradt a jód beépülése a tirozil-csoportba (nem képződött szerves jód).
- Sejtek a bejutott hormont nem képesek „használni” receptor működés zavara miatt.
Ilyen újszülött kezelésére alig van remény, hiszen a neuron vándorlás, a dendritizáció, a szinaptizáció, a mielinizáció természetes folyamatához elengedhetetlen a T3 és a T4.
Másfél-két éves kor után bekövetkezett pajzsmirigy hormon hiány azonban nem okoz gyógyíthatatlan idegrendszeri károsodást.
* Anyai okok:
- Gesztáció alatt az anya elégtelen jód ellátása ma már ritkaság. Alig(ha) tapasztalható jódhiány, ott sem, ahol az ivóvíz nem tartalmaz semmi vagy nem elegendő jódot, mert a konyhasót jódozzák. Ezért nem fordul elő endémiás kreténizmus.
- Szórványosan találkozhatunk strumigén anyagok túlzott fogyasztása miatt bekövetkezett magzati hypothyreoidismussal.
- Anya szervezetében romlik a dehalogenáz enzim működése, következménye lesz a jódhiány, emiatt romlik a magzat jódellátása.
- Anya pajzsmirigy betegségében felszabadult antitestek károsítják a magzat pajzsmirigyét.
= Melatonin mennyisége is szabályozza a magzat idegrendszerének fejlődését. A várandós rendezetlen, össze-vissza napi életritmusát, 8 óránál kevesebb éjszakai alvását ott találjuk az autizmus spektrum zavar (ASD) és a figyelemhiányos zavar (ADHD) kialakulásának okai között
= Tesztoszteron és megkésett beszédfejlődés
Ausztrál kutatók (Andrew Whithouse vezetésével) újszülöttek (767 fő) köldökzsinór vérének tesztoszteron tartalmát vizsgálták, majd 1-2-3 éves korban a beszéd képességét ellenőrizték.
A következőt találták: azoknak a fiúknak – akiknek a vérében magasabb volt a tesztoszteron szintje az átlagnál – kétszer háromszor valószínűbb volt, hogy késik a beszédfejlődés. Leánygyermekekben (normális szint 1 nmol/l) az ellenkezőjét tapasztalták, kisebb valószínűséggel késett a beszédfejlődésük a magasabb tesztoszteron szint esetében. Ehhez csatlakozik Geschwind bostoni neurológus megállapítása, a fiú magzat emelkedett tesztoszteron szintje gátolja a bal félteke (és a thymus) fejlődését.
= Anya cukorbetegsége
Anya cukorbajának kezelésekor bekövetkezhet túlzott vércukorszint csökkentés, ekkor a magzat idegrendszere nem jut a fejlődéséhez szükséges glukóz mennyiséghez. Kezeletlen, gondozatlan diabetes miatt a magzat szervezetébe több glukóz jut, ami fokozott inzulin-termelésre ösztökéli a foetust. Óriás magzat fejlődik a méhben, akinek születés közben sérülései keletkezhetnek. Egyik a koponyán belüli vérzés. A nagyobb koponya csontjai a csontos szülőcsatornán áthaladva túlságosan elcsúsznak egymáshoz viszonyítva, s emiatt a hídvénák elszakadnak. Másik a diabetes miatt nagyobb máj szakadása, ami az óriás magzat kigördítésekor következhet be, s vagy életveszélyes vérzéshez vezet, vagy az átmeneti vérveszteség oxigenizációs zavarhoz és következményes idegsejt károsodáshoz.
= Ghrelin
A Yale Egyetemen Horváth Tamás munkatársaival a ghrelin (neuropeptid) tanulási képességekre és memóriára kifejtett hatását egerekben tanulmányozta. Ghrelin adás 30-40%-kal növelte az állatok tanulási képességét, miközben – szövettani vizsgálatok szerint – a neuron kapcsolatok 30%-kal gyarapodtak. Ghrelin receptorok a tanulásért és memóriáért felelős hyppocampusban is vannak, az ide kötődő neuropeptid előmozdítja a dendriteken a synaptogenesist és hosszan tartó potenciált generál. A ghrelin indukálta szinaptikus változások párhuzamosak a megerősített tanulás és memória kéességgel. Az ember filogenezis során bekövetkezett kognitív funkcióinak fejlődésében így magyarázható az összefüggés az éhségérzés és a tanulás között.