21.1.2. Autizmus spektrum betegség (ASB, ASD) kóreredete
Világszerte genetikusok, különböző szakképesítésű orvosok hada kutat ezen a téren. Az egyre korszerűbb genom vizsgálati eljárások révén mind közelebb jutnak a kutatók az ASD genomikájának és epigenetikájának felderítéséhez, pontosításához.
Klinikailag az ASD változatos megjelenésű. A változatos klinikum mögött heterogén kóreredet húzódik meg. Orvosilag, genetilailag két fő csoportját a szindrómás és a nem szindrómás ASD-t különböztetik meg.
- Szindrómás autizmus esetében az ASD valamelyik öröklődő betegség tüneteként jelenik meg.
- Poligénes, multifaktoriális kórkép a nem szindrómás típusú ASD. Ebben csak az autizmus tüneteit találjuk meg, más (kísérő) tünetek hiányoznak
Az AGP (Autisme Genom Project) adatai – évtizedek óta folyó, alább bemutatásra nem kerülő ikerkutatások, testvérekre vonatkozó tanulmányok, más jellegű család-kutatások, megfigyelések, eredmények, következtetések – genetikai összefüggéseket, CNV (copy number variations) adatokat tartalmaznak, amelyek az autizmust a genom lokuszaihoz kapcsolják. Ezek azt sugalmazzák, gyakorlatilag minden emberi kromoszóma részt vehet az ASD kialakulásában. Az autizmus magyarázatát több génes interakciók adják, vagy ritka mutáció erősebb effektussal, tehát erős és komplex a genetikai alap. Autista személyiségre egynél több gén mutációját lehet meghatározni. Különböző autizmusos egyének esetében különböző gének együttese vonható be. Lehetnek szignifikáns interakciók komoly génmutációk között, vagy a környezet és a mutációt szenvedett gének között.
Autisztikus családok öröklődött genetikai markereit vizsgálva száznál több(!) számításba vehető – „pályázó” – gén helyét azonosították, amelyek a neuronok fejlődésében és funkcióiban részt vevő fehérjéket kódolnak.
„Autizmusnak nincsen genetikai törzsfája, véletlen anomáliák egybeesése okozhatja a génhibát.”
Az autizmus által érintetlen családokban megjelent betegek nagy részében a kór visszavezethető a CNV-kre („copy number variations”-ra), azaz spontán változásra a genomban a meiosis alatt, vagy delécióval és duplikációval kapcsolatosan. CNV-ket tisztázó technikával (array comparative genomic hybridization, array CGH) 10%-ban találtak CNV-t olyan családokban, ahol csupán egy gyermek szenvedett autizmusban.
Az autizmus szubsztanciális frakciója lehet igen nagy fokban genetikai, de nem öröklődött, azaz, az autizmust okozó mutáció nincs jelen a szülők genomjában. Ez a megállapítás átvezet a környezeti hatások – az epigenetika – területére.
Két jellegzetes családtípus modellre hívják fel a figyelmet. Családok többségében a fiúknak kicsi az autizmus kockázatuk. E körben szórványosan előforduló ASD-t főleg spontán mutáció okozza, ami a lányokban kis mértékben, fiúkban igen erősen penetrál. Családok kisebb csoportjában a kockázat közel 50%-os, főképp lány gyermekek hordozzák az újonnan fellépett mutációt, bár ők érintetlenek az autizmust illetően, de továbbad(hat)ják az unokákra a domináns mutációt.