Skip navigation

8.1.5.1. „Méhen belüli stressz”

Ezzel a kifejezéssel illethető mindaz, ami a leendő embert a fogamzástól az érett magzat és a SGD baba megszületéséig tartó várandós állapot (élettani gesztáció időszak – 266 nap, 38 hét) vagy a koraszülött méhen belül töltött ideje alatt káros hatással terheli a csekély védekező lehetőséggel bíró magzatot, akinek védelmét saját magzati függeléke, a méhlepény korlátozott ellenálló képessége biztosítaná. A magzati stressz okai között anyai, környezeti és magzati okokat kell számításba venni.

 

Anya magzatát óvó, védő képessége

- Az anya szervezete a hiányzó magzati védekezést infekcióval szemben akkor biztosítja, ha az adott fertőzéssel szemben immunis, védett.

- Kiemelten fontos és nagy jelentőségű az anyában a fogamzástól kezdve magzata iránt kialakuló és fennálló felelősség, gondoskodás, magzatához való tudati hozzáállás, érzelmi kötődés. (Egyszerűbben mondva: „az anyai ösztön”.) Ha ezek az utód számára rendkívül fontos elemek a várandós állapot alatt hiányoznak, a magzat testi fejlődése mellett szellemi képességei komolyan megsínylik. Ők az ún. „kis súlyú újszülöttek”, a „small for gestational date” (SGD) [vagy „small for gestational age” (SGA)] babák. SGD kialakulását okozhatja anya testi fejletlensége, méhének veleszületett anomáliája, fejletlensége, vagy szerzett rendellenessége, etnikumából fakadó testi felépítése, táplálkozása (életszínvonal, éhezés különböző típusai), testi (veleszületett és szerzett) betegségei, pszichés állapota, megelőző magzat kihordások száma, előző újszülöttek testi fejlettsége, „rossz szokásai”.

- Súlyosan esik latba a magára hagyott, egyedül álló, támogatásra nem számító, támogatást nem kapó várandós pszichés állapota és ebből fakadó kilátástalan helyzetéből kialakuló minden normálistól eltérő testi és lelki állapota.

A genetikailag ép magzatnak azok a szellemi visszamaradottságai soroltatnak e csoportba, amiknek okai az édesanya, a család és a szűkebb-tágabb környezet részéről kimutatható, igazolható, esetleg „kézzel meg nem ragadható, meg nem fogható” előnytelen hatások, cselekedetek és „nem cselekedetek”, elmaradt támogatások, stb.

SGD magzati okokból is felléphet. Ilyenek: genomjában meghatározott alkat és testtömeg, továbbá anyai fertőzés, ami intrauterin átterjed a magzatra, ikrek, lepény károsodásai (részleges leválás, angioma, elhalás miatti hegek).

Anya betegségei
Külön kell választani az anya tartósan fennálló szervi, szervrendszeri betegségeit és alkalmanként fellépő megbetegedéseit. Ez utóbbiak között a fertőzések (intrauterin, méhen belüli fertőzések), mérgezések járnak komoly magzati szövődményekkel.

Számos szervi, szervrendszeri betegség eleve ellenjavallja a gyermekvállalást. Napjaink egészségügyi rendszere megoldást nyújt a véletlen vagy más (erőszakos) eseményből fakadó nem kívánt várandós állapot – anya és magzata szempontjából egyaránt – célszerű és humánus megoldására.

A magzati fejlődést károsan befolyásoló fontosabb állapotok közé kell sorolni azokat a szervrendszeri betegségeket, melyek következtében az anya vére nem képes ellátni a magzatot a szükséges oxigénnel és tápanyagokkal. Az éleny hiánya első sorban az idegrendszer fejlődését akadályozza.

Alábbi rövid felsorolásban eltekintünk a betegségek részletes ismertetésétől. Nem foglalkozunk a spontán vetéléshez, méhen belüli magzat elhaláshoz vezető folyamatokkal.

- Légző szervrendszer: Az édesanya külső gázcseréjét tartósan elégtelenné tevő kóros állapotok (súlyos asztma) következtében kevesebb oxigén jut a magzatba a méhlepényen át.

- Keringés szervrendszere: Méhlepény körül áramló vér oxigént szállító működését elégtelenné teszi minden betegség, élettanitól eltérő (afiziológiás) állapot, amely hosszú időn keresztül a haemoglobin, a keringő vérmennyiség, a perctérfogat, a vérnyomás csökkentésével jár: nem gyógyított veleszületett anomáliák, különböző eredetű vérszegénységek, szívizom elégtelenségek, nem pótolt vérveszteségek, csontvelő betegségek, stb. Következmény: magzati vér által szállított oxigén mennyisége tartósan a szükséges szint alatt marad. Külön figyelmet kell fordítani a magas vérnyomásban szenvedő várandós anyákra.

- Májbetegségek: Idült vagy heveny májelégtelenségben romlik, kiesik a méregtelenítés, e miatt felszaporodó – mind az anyai szervezetből származó, mind a magzat szervezetébe jutott – toxikus anyagok terhelik a védekezésre képtelen embryot, foetust, akinek éretlen mája nem tudja a lepényen átjutott anyagokat méregteleníteni. Hepatitis járvány után gyakoribb a Down-kóros magzat világra hozatala.

- Vesebetegségek: Heveny gyulladások átmenetileg megterhelik a magzatot a ki nem ürített salakanyagokkal, s nem tekinthetünk el a gyógyszerektől sem. Idült, súlyos vesekárosodással járó betegségekben szenvedő nők orvosi megfontolások alapján nem vállal(hat)nak gyermeket. Ha mégis, ritkán születik mag a magzat. 

- Belső elválasztású mirigyek betegségei: Cukorbaj két úton okoz gondot. Túlzott vércukorszint csökkentéskor a magzat idegrendszere nem jut a fejlődéséhez szükséges glukóz mennyiséghez. Kezeletlen, gondozatlan diabetes fokozott inzulin-termelésre ösztökéli a foetust, óriás magzat fejlődik a méhben. Endokrin betegségek többségében gyógyulásig ellenjavallják a gyermekvállalást, vagy a nő szervezete fogamzásra képtelen.

- Pszichés zavarok, pszichózisok: Közvetlenül és közvetve hatnak a magzat idegrendszerének kialakulására. Közvetlen okok a genom anyától kapott anyagában „rejtőzködnek” (szkizofrénia, depresszió, hangulati labilitás). A közvetettek pedig a gyógykezelésre alkalmazott szerekben, valamint a pszichés állapotból fakadó, „magzattal szembeni viselkedésből” (magzat érdekeinek elhanyagolása, italozás, kábítószer fogyasztás), amikre alább térünk ki. (Várandós anyák depressziója, hangulati labilitása a szülés után súlyosbodhat tovább rontva az újszülött és a csecsemő idegrendszerének fejlődését.)

- Elsődleges toxaemia az anya és a magzat közötti immunzavar miatt lép fel az első magzat kihordása közben. Másodlagos toxaemia pedig fennálló anyai kórállapot (magas vérnyomás, vesebetegség) következtében. A magzat testének fejlődését gátolják (következmény a SGD), sőt veszélyeztetik életben maradását.

- Anya magzatára veszélyes fertőző betegségeiről alább lesz szó.

Anya életvitele és a magzat szempontjából fontos anyai állapotok, szokások:
- Várandós nő testi éretlensége a magzat kihordási képességére nézve kétséget támaszt(hat).

- Anyai gondoskodás, gondolkodás, felelősség érzés „éretlensége”: Idesorolható az anyaságra felkészületlenség, az iskolázatlanság, az alacsony szintű általános műveltség, az egészségügyi kulturálatlanság, a magzatának és leendő gyermekének gondozásával összefüggő hanyagság, tudatlanság. Mindez gyakran jár együtt a testi alkalmatlansággal.

- „Szeretet hiánya”: A magzat érzékszerveinek – első sorban a hallás szervrendszerének – fejlődésével párhuzamosan napról-napra fokozottabban vesz részt a körülötte „zajló életben”. A megszületendő gyermek idegrendszerének, pszichéjének előnyös fejlődését szolgálja anyja, apja, családja, körülötte megforduló „idegenek” feléje folyamatosan kifejezett gondoskodó, szeretetet, nyugodtságot sugárzó, kiegyensúlyozott, derűs viselkedése („derűs hangok”). Az elutasító viselkedés, a környezetében zajló durva, drámai esemény, az anyát ért érzelmi és fizikális bántalmazás („durva, erős hangok”) örökre nyomot hagy a leendő ember idegrendszerében, első sorban a limbikus rendszerében. A szeretet hiánya jellemzően ott fordul elő, ahol elégtelen az anya táplálkozása, vagy valamilyen káros szenvedélynek hódol (családjával együtt).

- Anya táplálkozása: A minőségi hiány nem szorulhat a mennyiségi (energiapótlás) hiány mögé. E kérdéskörben túl messzire jutnánk a részletekbe bocsátkozva. (Érdemes búvárkodni az ide vonatkozó szakirodalomban.) A minőségi igényt kielégítő táplálkozásban elsőbbséget élveznek az esszenciális aminosavak és zsírsavak, vitaminok, nyomelemek. (Lásd: Czeizel Endre kutatásait!) Orvostudományi és történelmi tény: deportált nők gyermekeinek fele Down-kórban szenvedett.

- Anya önmagára és magzatára nézve káros szokásai, függőségei: Magukban hordozzák a magzatra veszélyes, káros anyagokat, hatásokat, továbbá kapcsolódnak hozzájuk a fentebb említettek: a „szeretet hiánya”, az anyai psziché zavarai, a táplálkozási elégtelenségek, a magzatra veszélyes anyai fertőzések, stb.

> Dohányzás: A magzat szempontjából két fő ellenség – nikotin és CO – továbbá cigarettázáskor az anyába jutó több mint 4000(!) mérgező – méhlepényen átjutó – anyag elkerülendő. A nikotin beszippantás után néhány másodperccel már kimutatható a magzatban. Hatásait nikotinerg receptorokhoz kötődve fejti ki mind az anyában, mind a magzatban. Rontja a fejlődő idegrendszer működését. Szűkíti az anyai méh ereit, emiatt csökken a véráramlás a lepény körül. Szűkülnek magzat erei. Anyában és magzatban fellépő érszűkületek megkettőzik a vérellátási zavart, amit súlyosbít a CO. A magzati haemoglobinhoz (HbF) erősebben kötődik a CO (→karboxihaemoglobin), mint az anyáéhoz és nehezebben válik le róla. E hármas hatás tartós oxigénhiányos állapotot idéz elő, amire első sorban a magzat gyorsan fejlődő idegrendszere a legérzékenyebb. Nikotin bomlási terméke a kotinin, emiatt kisebb súlyúak (SGD!) lesznek a dohányzó anyák újszülöttei. Kotinin jelenléte a vérben komoly kutatási adatok alapján (négyezernél több 6-16 éves gyerek vizsgálata során áll rendelkezésre) rontja a figyelmi, az olvasási, a matematikai és az összetett gondolkodási képességet. Amennyiben az anya a fogantatástól kezdve dohányzás „termékeivel” mérgezi magzatát, eleve rombolja benne a szellemi képességeket, születés után pedig fenntartja, fokozza azok károsodását.     

> Szeszfogyasztás: Várandós anyának nem „bocsánatos bűn” a szeszfogyasztás. Több szervben, szervrendszerben okoz gondot, következménye – attól függően, mely magzati korban támadott – az „embryopathia alcoholica” és a „foetopathia alcoholica”. A magzat éretlen mája a vérébe került etilalkoholt nem képes bontani, a szesz tartósan benne marad szervezetében. A veséjén át kiürült alkohol a magzatvízbe jut, onnan visszanyeli ártatlan szervezetébe, állandósul az alkohol körforgása. Az idegsejtek „fürdenek” a szeszben. Közvetlen etilalkohol hatásra elmarad a neuronok osztódása, vándorlása, károsodnak, pusztulnak. Az anyában elbontott alkohol termékek (acetaldehid, ecetsav, CO2) átjutva a magzatba további károsodásokat idéznek elő a védtelen csöppségben. Pl. az acetaldehid laktát acidózist okoz, ami az idegsejteket tönkreteszi. A szesz közvetlenül károsítja a májsejteket, a megszületett gyermek egész életében hordozza a májsérülést.

Az alkohol az idegrendszerben két receptorhoz kötődve megváltoztatja azok érzékenységét.

*GABA (gamma-amino-vajsav) receptorok alkohol jelenlétében fokozottan érzékennyé válnak, gátló hatásuk csökken.

*Glutamát (glutaminsav) receptorokon romlik a glutamát funkciója, csökken a serkentő hatása.

Mindez kettős gátlás kialakulásához vezet, melynek következményei:

a) romlik az idegsejtek „kommunikációja”,

b) lassul az idegsejtek működése,

c) gyengül az érzékelés minden formája,

d) zavarok lépnek fel a mozgás koordinációjában a kisagyi rendszer károsítása révén,

e) hypothalamusban sok a GABA receptor, ezért alkohol hatására az emlékezet jelentősen romlik.

*További alkoholhatás: fokozódik a dopamin-termelés a hypothalamusban, a magzat neuronjai „mámorosak” lesznek. (Alkoholt fogyasztó egyénben ennek megnyilvánulása a javuló közérzet, valamint csökken az agresszió féken tartása.)

Alkohol okozta pszichomotoros károsodások és intelligencia hiány mellett a gyermekre jellemző az alacsony termet, a microcephalia, arcán feltűnő a rövid orr, a keskeny ajak, a microgenia (fejletlen állcsont) és szervezetében egyéb fejlődési rendellenességek fordulnak elő. 

Az időszakonkénti alkoholfogyasztás sem marad nyom nélkül, hipermotilitást és koncentráló képesség zavarát okozza.

Hazánkban manapság a szellemi működés zavarok leggyakoribb oka a szeszfogyasztás megelőzve egyéb addikciót okozó szereket.

>„Kábítószerek” néven ismert anyagok: Amilyen hatást fejtenek ki az anya idegrendszerére a fogyasztott szerek, ugyanazok a hatások jelennek meg a magzat idegrendszerében.  Következményeik az idegrendszer rombolása. Születés után elvonási tünetekkel állunk szemben. A nyiladozó gyermeki értelem széles skálájú tünetekkel „igazolja vissza”, hogy az anya „szerekkel élt”, valamint pszichés zavarokkal „színesíti” be az életét.

A „szerek” hatásmechanizmusára részletes tájékoztatást kap a szerző „Alapismeretek szenvedély-betegségekről, kábítószerekről c. könyvéből.

- Anya gyógyszerei (felesleges gyógyszerek?!):     

 A szerző „Az ember fejlődése” c. tankönyvében olvashatók a várandóság idején orvos rendelte, ellenőrzötten szedett, szedendő gyógyszerekkel kapcsolatos tudnivalók. Tilos a várandós anyának bevenni az általa jónak talált „öngyógyító” vagy a szomszéd „Juliska néni” – értve ez alatt az internetet – ajánlotta csodaszereket.

Depresszió elleni kezelést célszerű megemlíteni. Nagyszámú gyógyszerszedő adatait foglalta össze Helle Kieler, a Stockholmi Karolinska Intézet szülésze. 30000(!) várandós anyát és megszületett gyermekeiket követte, vizsgálatai alapján kimutatta: Nagy odafigyelést követel a gesztáció alatti antidepresszív kezelés, aminek a lényege a szelektív szerotonin visszavétel gátlása. Kezelés alatt a szerotonin felhalmozódik a magzati tüdő verőereiben, szűkíti azokat, továbbá proliferálódik faluk simaizomzata. E tüdő verőér változások eredménye lesz a perzisztáló pulmonális hipertenzió (PPH). A PPH születés után súlyos – még halálhoz is vezető – oxigénhiányos állapotot okoz az elégtelen tüdőkeringés miatt. Tovább növeli a kockázatot ilyen gyógyszert szedő anyák esetében a dohányzás, a szeszfogyasztás, az elhízás, nem szteroid fájdalomcsillapítók szedése és a szerotonin rendszerbe avatkozó kábítószerek.

Ébrenlét, alvás, munkaidő beosztás: Friss kutatások – és a hozzájuk csatlakozó állatkísérletek – kimutatták, hogy az anya cirkadián ritmusa, valamint a szintetizált és keringésben jelen lévő melatonin mennyisége is szabályozza a magzat idegrendszerének fejlődését. Rendezetlen, össze-vissza napi életritmust, 8 óránál kevesebb éjszakai alvást ott találjuk az autizmus spektrum zavar (ASD) és a figyelemhiányos zavar (ADHD) kialakulásának okai között.

Anya, apa, család „teremtette méhen belüli (belső) környezet” hatása a magzatra

Fentebb említett szeretet hiány hátterében meghúzódó okok: Éreztetik a magzattal, „tudomására hozzák”, ő egy „nem kellett” gyermek. Viharos családi környezet folyamatosan terheli a méhen belül élő kis lény „pszichéjét”. Az édesanya nem kap a családtagoktól szeretetet, megértést, támogatást, mert a közöttük fennálló kapcsolatokból hiányzik a szeretet, ezért magzata felé sem közvetít elegendő szeretetet, vagy egyáltalán semmit. Súlyosan esik latba a magára hagyott, támogatásra nem számító, azt nem kapó várandós pszichés állapota.

Súlyosan és halmozottan rontja a magzat megfelelő szellemi fejlődésének lehetőségét a család anyagi szegénysége (minőségileg elégtelen táplálkozása), társadalmi helyzete, alacsony szintű műveltsége, továbbá a várandós anya semmibe vétele, támogatásának megtagadása. A „család” – ha egyáltalán annak lehet nevezni – elutasítja a gyermeket, felkészületlen a fogadására, tudatlan a gyermekgondozásban.

Magzat és a külső környezet

Környezeti okok vagy közvetve hatnak az anya szervezetén át vagy közvetlenül úgy, hogy az anyát nem érinti az ágens.

Az ismertetett – anyán keresztül magzatot károsító – hatásokon túl adódó veszélyeztető tényezők:

- Elektromagnetikus sugárzás [ide sorolják a nagyfeszültségű vezetékek körül lévő elektromagnetikus mezőt (EMF), a rádiófrekvenciákat, a mikrohullámot, a vörösön inneni sugárzást, a látható fényt, az ibolyántúli sugárzást, a röntgensugarat, az ionizáló sugárzást.]

Ionizáló sugárhatások mutagének, teratogének és karcinogének. A DNS abszorpciós maximuma a 260 nm, e tartomány káros a magzat genomjára is. A nagyméretű X kromoszóma érzékenyebb, mint a kisebb Y. Az X-en törés következik be, vagy letális gének lesznek sugárhatásra. Az Y-on kevés a mutábilis gén.

*Röntgensugárzással szemben a szigorú szabályokon kívül biztosítékot jelentenek a korszerű, veszélytelen sugárterheléssel és sugárszórással működő készülékek. Utóbbi évtizedekben röntgensugárzás visszavezethető károsodott magzattal, gyermekkel nem találkozni. (Kirívó példa volt Conrad Röntgen Kassán dolgozott orvos barátjának gyermeke.)

*Ionizáló sugárzás gyógykezelés során vagy nukleáris balesetek következtében károsítja a magzat adott időszakban gyorsan osztódó sejtjeit (természetesen az idegsejtek sem kivételek) és okoz mutációkat.

- Világűrből származó háttérsugárzás nem jelent sugárterhelést a magzatnak.

- Belélegzett mérgező gázok, gőzök, munkahelyen elpárolgott vegyi anyagok magzatot károsító hatásai tudottak. Testi és ivari kromoszómáik mutációja következik be. Ismert, hogy kohósalakból (!) épített lakásokban az ott élőket urán bomlásából származó β sugárzó izotóp radont tartalmazó levegővel terhelik.

- Mechanikai hatásoktól az anya teste megvédi a magzatot. Kivéve, ha a méh izmaiban elindulnak a szülési fájások a rugás, ütés hatására, vagy a lepény leválik. Szerencsés kimenetelű az idő előtti világra jövetel, ha időben érkezik a szakorvosi segítség. Ezekben a helyzetekben számolni kell mindazzal a károsító eshetőséggel, amik a koraszülöttséggel kapcsolatosan másutt ismertetésre kerülnek. A lepény leválása gyakorlatilag elvetéléshez és életképtelenséghez vezet. Ezek a magzatok nem kerülnek az oktatási intézményekbe.