7.2. Kisded- és gyermekkori zavarok
Csecsemő- és kisdedkor nem határolódik el élesen. A tünetek nem egyik napról a másikra lépnek át, változnak csecsemőkoriból kisdedkorivá. Előbb-utóbb kiegészülnek újabb regulációs nehézségekkel, érzelmi, viselkedési zavarokkal.
Megjelenésben, viselkedésben, érzelmekben, mozgásban, vegetatív működésekben feltűnő jelenségek terelik a figyelmet az élettanitól eltérő testi és szellemi állapotra. [Orvosi kifejezéssel élve „ránézésre” („blikkdiagnózis”) megállapítható rendellenességek.] E tüneteknek, jelenségek fel kell, hogy keltsék a figyelmet és cselekvésre sarkalják a családot, környezetet, egészségügyi, bölcsődei és óvodai személyzetet.
- „Megjelenés” kirívó eltérései: A gyermek arca nem harmonikus, feje „furcsa” alakú, mozgása túl élénk vagy feltűnően meglassúbbodott, izomzata petyhüdt vagy feszes.
- Regulációs nehézségek, zavarok: Hiperaktív vagy hipoaktív (renyhe, lusta) mozgás, élettanitól eltérő, rendellenes ülés, felállás, állás, járás, testtartás, fogás, kézfogás. Beszéde feltűnően elmaradt kortársaiétól szókincsben, kifejezésben.
- Viselkedésben uralkodó állapotok: „Nincs jelen” az adott helyzetben. A körülötte zajló eseményekkel kapcsolatban magatartása közönyös. Személyekhez, történésekhez viszonyuló érzelmek nem jelennek meg benne. Ritka az értelmes együttműködés. Együttműködés helyett legfeljebb utánoz. Dünnyögve beszél.
- Érzelmi, emócionális zavarokat jellemzi az ok nélküli nevetés, sírás, kiabálás, veszekedés, dühöngés, stb.
- Vegetatív irányítású funkciókban nem következik be az életkorral járó „érés”. Központi idegrendszer fejlődésének késése, elmaradása megmutatkozik abban is, hogy nem lesz szobatiszta.