7.1. Újszülöttek, csecsemők reflex zavari, kóros tünetei
A megszületett baba élettani és/vagy kóros egészségi állapotát Virginia Apgar anesztezilógus orvos módszere (Apgar score 1952) szerint osztályozzák egy, (esetleg 2-3) és öt perccel születése után szívverés, légzés, izomtónus, reflexek, bőrszín alapján 0; 1; és 2; pontot adva. Barry Brazelton gyermekgyógyász (BNBAS 1977) az újszülött viselkedési, neurológiai állapotának megítélésre dolgozott ki módszert vizsgálva a reflexeit, mozgás képességét, izomtónusát, emberekre és tárgyakra adott válaszkészségét, viselkedését, figyelmének kontrollját. Az így nyert közel 30 különböző adat alkalmazásával a szakorvosok kiszűrhetik a veszélyeztetett csecsemőket.
Újszülöttek magatartását, viselkedését uralja az új környezet iránti „érdeklődés”, valmint a táplálkozás, a védekezés és a „kapcsolat-keresés” ösztöne.
Érzékszerveik, reflexeik kifejezik, megmutatják: Szervezetükben tökéletesen működik-e minden, első sorban az idegrendszerük?
Egészséges újszülöttek minden új ingert kedvelnek, „válaszolnak” rájuk – a maguk módján. Pl. látó szervrendszerükre jellemző a mindössze 20 cm-es látótávolság és a szűk látótér, mégis születés után fixálnak egy-egy tárgyat, szemükkel követik a mozgó tárgyat.
Újszülöttkor reflexei (újszülöttek primitív reflexei)
E reflexek a magzati élet utolsó 4 hónapjában kialakulnak. Meglétük, hiányuk, működési zavaruk utal az újszülött idegrendszerének fejlettségére, épségére, érintettségére, károsodott voltára – röviden: pszichomotoros érettségére.
Újszülöttek reflexei a külvilágból érkező ingerekre bekövetkező nem tudatos reakciók. A környezet ingereire adott válaszai a méhen belüli fejlődés során kialakult idegrendszeri érettségének megfelelő mozgásminták megnyilvánulásai. Röviden úgy jellemezhetők: vannak „védekezők”, melyek a túlélést szolgálják, mások az anya és a csecsemő közötti kötődést, vagy a táplálkozást. Fokozatosan eltűnnek, egy éves kor után némelyik még elvétve észlelhető egészséges csecsemőn. Neurológiai csoportosításuk: a) testhelyzet reakció – tartási reflexek, b) beállító reflexek, c) egyensúlyreakciók (ismertetésük nem követi e besorolást.)
Primitív reflexek elmúlása és újabb reflexek megjelenése folyamatos, összefügg az agykéreg érésével. A mozgások irányítását a korábban éretté vált agytörzstől, gerincvelőtől átveszi az agykéreg, azaz kifejlődnek, megjelennek az akaratlagos mozgások. A folyamatban integrálódás megy végbe, ami elemi mozgásokban nyilvánul meg. Reflex zavarok agyi működés rendellenességeiből fakadnak, vagy a gerincvelő károsodására utalnak.
*Babaszem tünet: születéstől a 10 életnapig marad fenn. Ha tovább észleljük, akkor agyi eredetű zavart jelez. A fekvő, éber újszülött fejét oldalra fordítva a szem az eredeti irányba tekint. Ép a kapcsolat a VIII. agyideg és a szemmozgató izmokat ellátó III., IV., VI. agyideg központ között.
*Pislogási (oculo-palpebralis) reflex: erős fény éri a szemet, vagy belehull valami, a baba becsukja a szemhéját. A II., valamint az V. érző agyideg és a VII. mozgató agyideg közötti pályák épek. Ha nem záródik a szemhéj, hiányzik az oculo-palpebralis reflex.
*Szopó reflex: ajka érintésére szopni kezd a bébi. Kiesik a szopó reflexe, nem tud szopni, ha az V. és a VII. agyideg kapcsolata nem alakult ki.
*Nyelő reflex: ajak érintésére, szájba dugva valamit, nyelő mozgásokat végez a csecsemő. Reflex hiánya súlyos etetési gondokkal jár (félrenyelés és következményei). E reflexív kialakításában az V., a IX. agyideg afferens pályái és a IX., XII. agyideg mozgató rostjai vesznek részt.
*Kereső reflex: 3-6 hónapos korig kiváltható, a csöppség arcát megérintve fejét megérintett orcája felé fordítja, ajkával keresi az érintő ujjat. Arcát anyja emlőjéhez fektetve keresi a mellbimbót. E reflex rendkívül fontos a szoptatás szempontjából. Az V., a VII., a VIII. agyideg és az extrapiramidális rendszer között fennálló kapcsolatra utal. Az emlőhöz fektetve a babát az anyai test és az anyatej illata az I. agyidegen keresztül serkenti a reflex rendszert.
*Tónusos nyaki reflex: ülő helyzetbe hozott csecsemő fejének hátrabillenése mérséklődik, amint megfeszülnek a nyak izmai. A labirintus egyensúlyérző receptorai, a VII agyideg és a nyakizmokat ellátó XI. agyideg központja közötti kapcsolatot alkotó ép reflexívet jelzi.
*Moro reflex I-II. fázis: 6-7 hónapos korban eltűnik. Kiváltása kétféleképpen lehetséges. A megemelt csecsemő fejét hirtelen elengedjük, karjait széttárja, majd a teste előtt karoló mozdulattal zárja. Másik megoldás: hirtelen erős hangot hallatunk vele – a feje mellett az asztalra ütünk, ugyanígy tesz. (Hasonló a főemlősök kölykeinek anyjuk szőrébe való csimpaszkodásához.) A II. fázis – a karolás – elmaradása a központi idegrendszer károsodásának egyik első jele.
*Fogó reflex: tenyerét megérintve szorosan összezárja ujjait, kapaszkodik, fogása erős, saját testét is megtartja. 3-4 hónapos korban eltűnik a reflex.
*Mászó reflex: (nem azonos a mászással), hasra fektetett csecsemő talpát megtámasztjuk, erre térdét behajlítja, megemeli a popsiját. 3-4 hónapos korig kiváltható.
*Könyöklő reflex: ülő helyzetben tartott bébi bordái alatt oldalt-hátul megnyomjuk a testét, minkét könyökét oda mozdítja.
*Lépegető reflex: csak 6 hetes korig váltható ki. Derekánál fogva felemeljük a csecsemőt és talpait kemény alapra állítjuk, amire lépegető mozgásokkal válaszol.
*Asszimetrikus tónusos nyaki reflex: 1 hónapos korban jelenik meg, 2-4 hónapos kor körül eltűnik. Fejét oldalra fordítva a baba azonos oldali felső végtagját kinyújtja, az ellenoldalit behajlítja. E reflex előmozdítja a szem-kéz koordináció fejlődését és magán viseli a kúszás mozgásszerkezetének alapelemeit.
*Galant reflex: 4-6 hónapos korig észlelhető gerincvelői reflex. Hason fekvő csecsemő gerincét végig simogatva a simogatás irányában gerince kiegyenesedik. A szülőcsatornában e reflexnek köszönhetően a magzat „vonaglik”, „előbbre jut”, könnyebben jön a világra. (Johann Susman Galant orosz neurológus megfigyelése)
*Babkin reflex: a baba mindkét tenyerét megnyomva behajlítja a nyakát, elfordítja a fejét, kinyitja a száját. A válaszok együtt és külön-külön megjelenhetnek. Főleg koraszülöttekben váltható ki. (Borisz Babkin orosz ideggyógyász észlelése)
*Cremaster reflex: lágyékhajlat alatt a comb bőrét ingerelve az azonos oldali here felhúzódik.
*Babinski reflex: 8-12 hónapos korig fennáll. A talpat saroktól az ujjak irányában simogatva előbb szétnyílnak a lábujjak, majd behajlítódnak.
*Úszó (merülő) reflex: születés után néhány nappal kiváltható, 4-6 hónapos korig észlelhető. Szilárdan vízszintesen tartva a babát megemeljük a fejét, úszó mozdulatokat végez felső és alsó végtagjaival. Amikor arccal lefelé a vízbe helyezzük a bébit, nem vesz levegőt és úszó mozdulatokat végez. Mivel a reflex kialszik, 3 éves kor előtt nem célszerű az úszás oktatása!
*Szimmetrikus tónusos nyaki reflex: 3 hónapos korig kiváltható. Ülő helyzetbe hozott csecsemő nyakát hátul megérintjük és felső végtagjai kissé behajlítódnak.
*Talpi fogó reflex: enyhe nyomást gyakorolva a talpra minden lábujj behajlik.
*Test-fej megegyezési reflex: háton fekvő csecsemő testét elfordítjuk, a fej követi a test fordulását és beáll a váll síkja szerinti arcirányba.
*Fej-test megegyezési reflex: fej elfordítását követi a test. A hasra fordulás kialakításában fontos reflex.
*Leesési (támasztási, „ejtőernyős”) reflex: Megbillenés (elesés) estén a karok szétnyílva támaszkodó mozgást végeznek védendő a koponyát az ütődéstől. Előre lefelé történő támaszkodási reflex 4 hónapos kor körül kiváltható, a hátra esési csak 6 hónapos kor után
Újszülöttek reflex zavarai
Reflex zavarok agyi működés rendellenességeiből fakadnak, vagy a gerincvelő károsodására utalnak. Újszülött- és csecsemő-korban észlelt reflex anomáliák két csoportba oszthatók: Nem észleljük újszülöttek primitív reflexeit, vagy fennállnak az élettani elmúlási idejük után is.
Nem váltható ki a Moro-reflex és a fogó reflex.
Nem tudja függőleges helyzetben megtartani a fejét, tónusos nyaki reflexe hiányzik az egyensúly szervrendszer és a mozgató központok összhangjának zavara miatt. Másik tónusos nyaki reflex kiesésekor nem észleljük a fejet oldal irányba fordítva az azonos oldali kar kinyújtását és az ellenoldali behajlítását.
Nem váltható ki: könyöklő, kereső, mászó, Babinski, cremaster, Galant, Babkin reflex.
Újszülöttek, csecsemők idegrendszeri tünetei
Csecsemőkön időrendben aránylag jól követhető riasztó tüneteket tapasztalunk. A hónaponkénti szétválasztás nem jelent éles határt, a jelenségek folyamatosak, „átlépik” a heteket, hónapokat, majd folytatódnak kisded korban.
Ingerek, érzékszervek
Születés után
A 3. hónapig feltűnő a csecsemő nyugtalansága, nehezen lehet megnyugtatni, sokat sír, keveset alszik. Ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, ha aluszékony, aluszékonysága annyira kifejezett lehet, hogy etetéshez is alig ébreszthető. Görcsök észlelése még erőteljesebben felhívja a figyelmet az apróság idegrendszerének betegségére.
3-4. hónapban
Nem figyel, ha szónak hozzá vagy környezetéből érkező más hangokra. Nem jelent neki ingert a fény változása. („Nem figyel hangra, fényre.”) Semmivel sem, vagy alig kelthető fel és köthető le a figyelme, ami kiegészül azzal, hogy nem nézelődik, nem nézegeti az eléje tett tárgyakat. Tekintetével nem követi a mozgó embereket, tárgyakat. Változatlanul fennáll korábbi aluszékonysága, illetve nyugtalansága. Sztereotip mimikája ingerekre nem változik. Hátán vagy oldalán fekszik, ölbe véve nem tartja a fejét.
5-6. hónapban
Az ismertetett tünetek folytatódnak, továbbra sem figyel a körülötte lévő vagy neki adott tárgyakra. Amit a kezébe adnak, görcsösen fogja. Hozzátartozói semmit sem jelentenek neki. Hangadása kifejezéstelen (nem kommunikáló, sztereotip). Késik a mosoly, kacagás, hangadás.
Fél évet betöltve (a 7-9. hónapban)
Figyelme csak komfortértékű helyzetekben (pl. etetés, tisztába rakás) nyilvánul meg, továbbra sem nyúl tárgyak után, kezébe adott tárgyakat kíváncsiság, érdeklődés nélkül – passzívan – fogja. Nem játszik, legfeljebb dobálja a játékot. Vele foglalkozó, körülötte sürgölődő, mozgó személyek nem érdeklik.
10-12 hónapos korban
A baba figyelmetlen, semmi iránt sem nyilvánít érdeklődést, nem keres kapcsolatot, már észrevehető tudatának beszűkülése, e korban meglévő tanulási képesség hiánya. Érzelmi zavarai feltűnőek. Keveset mozog, e korra jellemző mozgásokat (gurulást, fordulást, kúszást, mászást, felülést) nem produkálja. Kezét céltalanul használja, elmaradnak a beszéd fejlődés jelei.
Visszamaradt beszédkészség
Normálisan 7-12 hónapos korban aktivizálódnak a hallásért, beszédért felelős agyterületek. Hét hónaposan a csecsemő megpróbálja vezérelni a száj- és nyelvmozgást, hogy a hallott hangokat megformálja. Fejben, képzeletben úgy tesznek, mint akik gyakorolnak, meghatározott hangokat képeznek. Az anyanyelv és az idegen nyelv között csak 11-12 hónapos korban tesznek különbséget. Anyanyelvre erősebb a hallási, idegen szavakra a motorikus aktivitás. Rendkívül fontos az érthető, tagolt beszéd, hogy a hallottakat mind erőteljesebben imitálja a gyermek.
Újszülötteken, csecsemőkön észrevehető más rendellenességek
Mozgás zavarok
*Koordináció zavarai az extrapyramidalis rendszer érintettsége, a törzsdúcok károsodása, az érzékszervek által „irányított” mozgások összehangolatlansága következtében lépnek fel.
*„Tömegmozgások”-ban pyramis pálya kiesései, gerincvelő sérülései okoznak zavarokat.
Evés, nyelés rendellenességei
*Aktív, akaratlagos nyelés zavarai a nyelést koordináló agytörzsi központ károsodása miatt. (Nyelési nehézségek félrenyelést okoznak.) Darabos ételeket alig fogyaszt.
*Vegetatív idegrendszerben zajló/zajlott folyamatok miatt passzív (perisztaltikus) nyelési szakaszban a korty és a falat továbbítása akadozik a nyelőcsőben, visszaöklendezi az ételt („bukik”), félrenyel. [Ez a bukogatás nem azonos a gastro-oesophagealis reflux (GOR) betegséggel.]
Széklet és vizelet ürítés zavarai
Születéstől kezdve észleljük e gondokat nyitott, valamint fedett gerinc és gerincvelő hasadék, „kipányvázott gerincvelő” esetében, továbbá amikor lipoma található a velőcsatornában, haemangioma pedig a gerincvelő állományában.