Skip navigation

Előszó

Előszó

Tisztelt Gyógypedagógus Hallgató!

E könyv a gyógypedagógus hivatás speciális tanulmányait megalapozó kórtani – orvosi, biológiai, kórélettani – ismereteinek oktatására szolgál.

A tankönyvet útmutatóként gyógypedagógus hivatására való felkészüléséhez örömmel, egyúttal nagy felelősséggel adom kezébe. A könyv célja: Összefoglalni a szellemi, értelmi képességek romlásának és a tanulási képességek zavarának okait, valamint megismertetni Önnel a központi idegrendszerben zajló patológiai folyamatokat, a károsodások és funkció rendellenességek háttereit.

Nem feladatom a gyógypedagógiai szakma körébe sorolt tudnivalók taglalása. Elkerülendő az ismételgetést, a szófecsérlést, a tananyag legfeljebb érinti, nem részletezi, nem fejti ki a gyógypedagógus-képzés más szakelőadásain ismertetésre kerülő „meghatározásokat”, fogalmakat, fogalomköröket, ismereteket.

A gyógypedagógia szerteágazó ismeretanyagát, gyógypedagógusi munkájának végzéséhez szükséges hivatásbeli tudnivalókat, szakkifejezéseket megismeri, megtudja, megtanulja az oktatásába beépített speciális stúdiumokon.

A könyv címében az akadályozottság „egyszerűsített” kifejezés. Fogalmába több – egészségügyben, pedagógiában, gyógypedagógiában – alkalmazott meghatározás, kifejezés, értelmezés sűríthető: fogyatékosság, nehézség, akadályozottság, deficit, funkció zavar, egyéb rendellenesség, stb. Speciális tananyagokban talál rájuk alapos, részletes szakmai magyarázatot.

E tananyag alapjait korábbi – funkcionális anatómia (főképpen sejtműködések, idegrendszer), általános kórtan, fejlődéstan, neurológia – tanulmányain elsajátította. Ezeket az ismereteit fel kell elevenítenie, csak akkor lesz teljes értékű a tudása.

Digitális tankönyvek számos hivatás, szakma oktatásában ismertek, elfogadottak. Az élőlényekkel foglalkozó stúdiumokban (pl. orvostudomány, gyógypedagógia, állatorvostan, növénytermesztés, stb.) azonban gyakran tapasztaljuk áthidalhatatlan hiányosságaikat. Nem adják vissza a hallgató és a tanár előadásokon kialakult személyes kapcsolatában rejlő, kérdésekben-válaszokban kifejezésre jutó oktatás élményeit, előnyeit. Első sorban említendők a tanár több évtizedes pályájának tapasztalatain, élményein nyugvó, a tananyag jobb emlékezetbe vésését szolgáló, a hallgató alapos, széles körű tudásához elengedhetetlenül szükséges – papírra nem vetett – ismeretanyagok, személyes tapasztalatok. E hiányosságot az Ön érdekében – a digitális könyvszerkesztés szabályai adta lehetőségek határain belül – igyekeztem kiküszöbölni.

A tankönyv több tudományágból (pl. pszichiátriából, anyagcsre-betegségekból) az értelmi és tanulási akadályozottsághoz kapcsolódó anyagrészt nem tárgyal. Ezeknek az ismertetésére az előadásokon kerül sor, mert a tanrendben előírt előadások nem maradnak.el. Továbbá támaszkodhat a közelmúltban megjelent összefoglaló könyv(ek)re, hogy elsajátítsa a szükséges tudnivalókat.

Jó szívvel ajánlom, ne feledkezzen el meghallgatni az előadásokat, megőrizni, megjegyezni az ott hallottakat.

Szerteágazó anyaggyűjtés (gyógypedagógiai, neurológiai, genomikai, pszichiátriai szakirodalom, klinikus kollégáimtól kapott ismeretek, továbbá saját – gyermekek gyógyításában eltöltött öt évtizedes – pályafutásom tapasztalatai) alapján állítottam össze a kóreredet tárgyalását. Figyelembe vettem az emberi lény életszakaszait, így ismertetésre kerülnek fogantatástól kezdve a születés előtti (prénatális, intrauterin, gesztáció alatti, méhen belüli), születés ideje körüli (perinatális), születést követő (posztnatális) okok és a további életkorokban ható biológiai, fizikai, vegyi ágensek, noxák. Számos kóroki tényezőt nem lehetett szorosan beilleszteni e csoportosításba, illetve speciális tünet együttesekről külön fejezet íródott.

Döntően orvosi, genetikai szakmai kifejezésekkel találkozik a szövegben. Könnyítendő a szöveggel való „birkózást”, lehetőség szerint a szakszavakat vagy magyarul, vagy magyarosan (fonetikusan) írtam, vagy az eredeti meghatározás mellett feltüntettem a magyar megfelelőt is. 

Egy tankönyv sohasem tökéletes, minden igyekezetem ellenére ez sem, mire megjelenik, itt-ott időszerűtlenné válik a naponta előbbre haladó tudományos sikerek miatt, amikkel lépést fogok tartani, és amiket az előadásokon ismertetek.

××××××××

A könyv írása közben számos nehézség, gond adódott, hogy a feldolgozandó ismeretanyag minél jobban csoportosítva, didaktikusabban legyen megszerkesztve, sajnos, e célkitűzésnek nem minden részben sikerült eleget tennem. Mert pl. egy gyermek vizsgálata, értelmi és tanulási képességeinek felmérése, meghatározása során orvos, pszichológus, pedagógus, gyógypedagógus szembesül(het) azzal a gonddal, hogy több okra visszavezethető „szellemi, értelmi képesség csökkenés tünet együttes” esetében melyik ágenst tartsa elsődlegesnek vagy legfontosabbnak, ami a képzés, képezhetőség szempontjából fontos. Ugyancsak gondokat okoz(hat) kellőképpen értékelni, szétválasztani különböző kórfolyamatok hasonló és/vagy azonos tüneteit, megnyilvánulásait, továbá nehézséget jelent(het), hogy nem találjuk a rendellenességre magyarázatot adó oko(ka)t.

A gyógypedagógiai beiskolázás során alapvető elv a gondosság, az odafigyelés, hogy egyetlen tünet, árnyalati különbség se kerülje el a figyelmet. Ezek felismerése, jelentőségük tisztázása rendkívül fontos. A kevésbé feltűnő, alig kirívó vagy éppen nem jellemző – de szellemi működésének akadályozottságára utaló – tünetet bele kell illeszteni a gyermek minél eredményesebb egyéni fejlesztése érdekében az egyedi, személyére szabott oktatási tervbe.

A könyvben – amennyiben elengedhetetlen utalni a képességekre – általános értelmű jelzések találhatók: enyhébb, közepes, súlyosabb fokú. A kórtannal foglalkozó tankönyvnek nem feladata az értelmi visszamaradottság, szellemi károsodás fokának pontos meghatározása, az IQ besorolás taglalása.

Orvosi, pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai szakképesítéshez kötött körültekintő, mindenre kiterjedő alapos vizsgálatok hivatottak és kötelesek eldönteni minden egyes gyermek szellemi visszamaradottságának súlyosságát, tanulási képességének hiányosságát, általános intelligenciáját, társadalmi beilleszkedési és kommunikációs készségét, továbbá fejleszthetőségét, stb. Mindezek összesítése révén nyert adatok, eredmények alapján szabad megállapítani IQ-ját, beiskolázhatóságát és megfelelő oktatási, nevelési csoportba sorolását.

A gyógypedagógiában naponta használt minősítő kifejezésekre, meghatározásokra, százalékkal kifejezett értékelésekre szakmai stúdiumaikban alapos tájékozottságot nyernek.

Orosháza-Gyopárosfürdő, Szeged 2014-2015.

                                                                                                           A szerző