17. fejezet: Beszéd és nyelv fejlődési zavarai

Beszéd rendkívül bonyolult, összerendezett funkció, amiben az agykéreg, a kéreg alatti magvak, az agytörzs, az extrapyramidális rendszer, a perifériás idegek, közel száz izom vesz részt, nem szólva a „végrehajtásban” elengedhetetlen „nem mozgó” anatómiai egységekről. Bármelyik kiesése, anomáliája, működés zavara a beszédet, annak „szépségét”, egységét, folyamataosságát, érthetőségét teszi tönkre.

Iskoláskorúak 3-10%-a küszködik valamilyen beszédzavarral, aminek következtében tanulási képességeik, eredményeik elmaradnak a korosztálybeli gyerekekétől.

Pszichológusok a beszéd fejlődését négy szakaszban határozzák meg. Prelingvisztikai szakasz 10-13 hónapos korig terjed. Az újszülött azonnal ráhangolódik az emberi beszédre, hiszen a méhen belül már hallotta, mi történik körülötte, „megismerte” közvetlen környezetéből fakadó hangokat, dallamokat, stb. 3 nappal születése után anyja hangját előnyben részesíti. (6 napos korban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az emberi hang a bal, a zene és a ritmnikus hangok a jobb féltekéjét aktiválja.) Emberi hangra szopó mozgásai felgyorsulnak igazolva, hogy biológiailag „előre huzalozott” az agy. Harmadik-ötödik héttől kezdve hangokat kezd hallatni. Lágy hangokkal fejezi ki elégedettségét, a diszkomfortot pedig keményekkel. E „képességének” nagy a diagnosztikai jelentősége. 3 hónaposan indul el a gagyogás – azaz mássalhangzók és magánhangzók kapcsolása, váltogatása, ami a fonémák meghatározott sorrendjében nyilvánul meg (alsó nyelvállású, majd felső nyelvállású magánhangzók, elöl képzett zárt mássalhangzók, stb.). Nyolc hónapos csecsemő utánozza saját hangjait (echolál), majd ezt teszi a környezetének hangjaival, egyúttal kísérletezik új hangokkal. Az anya hanglejtése készíti fel a csecsemőt a beszéddel való kapcsolat-teremtésre, felismeri, hogy a hanghordozásnak van jelentősége.

Értelemmel folyó beszéd holofázis szakasszal kezdődik, ami egyszavas beszédet jelent. Lassan bővül a szókincs, majd a szókincs belső tartalma [tárgyak, személyek, cselekvések, viszonyok, tulajdonságok, legkésőbb a szociális (köszönöm) és nyelvtani működést kifejező szavak].

A másfél-kétéves gyermek beszédére jellemző a telegráfos szakasz, távirati stílusban szerkesztett mondatokká kapcsolódnak szavai. E korban egyre többet kérdez.

E kort követi a nyelvtani szerkezetek, összetett mondatok használata. Iskolás korig finomodik a beszélt nyelv, kialakul az anyanyelvi szókészlet és nyelvtani szabályok használata.