10.1. Az élőlények sokféleségének (biodiverzitás) jelentősége és megőrzési lehetőségei

A diverzitás=sokféleség egész világegyetemünkre jellemző: igen sokféle elem, vegyület, égitest, gravitáció stb. alkotja. Így a Földünkön kialakult életfomák tükrözik ezt az egyetemes sokféleséget. Biológiai sokféleség (biodiverzitás): az élővilág változatossága = biológiai sokféleség általában a változatok (féleségek) számával, ezek előfordulási arányával és a változatok közötti különbségek nagyságával adható meg. A biodiverzitás nemcsak a fajok sokféleségét, hanem a fajon belüli variabilitást és az élőlény együttesek változatosságát is jelenti. (ld. az alfajok sokaságát egyes fajoknál) Például egyetlen fajon belüli genetikai diverzitásról ugyanúgy lehet és fontos beszélni, mint a táj vagy nagyobb régió szintjén jelentkező, a társulások sokféleségében megjelenő diverzitásról.

Az élet sokfélesége – a biodiverzitás az alábbi területeken nyilvánul meg:

• Fajon belül egyedek változatossága (genetikai diverzitás)
• Növény és állatfajok, fajták diverzitásában
• Életközösségek diverzitásában.

Az élővilág faji változatossága nagyban befolyásolja az emberi faj létét, mert a fajok biztosítják a földi élet sokrétűségét és összetettségét; valamennyi faj tökéletes és érdekes.

Ma a tudomány körülbelül 2 millió fajt ismer (amit tudományosan leírt), de becslés szerint 10 millió fölötti fajszámmal számolhatunk, tehát sok élőlényt még nem ismerünk. Sajnos a jelenlegi fajpusztulás üteme vetekszik a földtörténet legnagyobb kihalási időszakával, de a jelenlegi pusztulást az emberi társadalom tevékenységei okozzák. Az ember terjeszkedése következtében becslések szerint óránként 3 faj pusztul ki. Döbbenetes felismerés, hogy ebben az ütemben 2050-re a fajok ¼-e eltűnhet, mert az utóbbi években a fajpusztulás mértéke ezerszeresére nőtt.

A növény és állatfajok leghatékonyabban a természetes életközösségeikben védhetők meg.  Ezt a célt szolgálja az emberiség természetvédelmi tevékenysége.