Kérdések - feladatok

Visszajelzés

Visszajelzés

Egyedül életképtelenek, más élőlényekben élősködnek. A vírusok a gazdaszervezetbe jutva „átprogramozzák” annak működését, arra késztetve azt, hogy a vírus anyagait termelje. Anyagcseréjükhöz, a testük felépítéséhez a gazdaszervezet enzimrendszerét használják. Szaporodásukhoz is gazdaszervezetre van szükségük.  

Visszajelzés

A baktériumok nagysága néhány mikrométertől 500 mikrométerig terjedhet, de átlagosan 1-10 mikrométeresek. 
(1 mikrométer = 10^-6 m)

A mai baktériumok nagyon változatos megjelenésűek és a természetben betöltött szerepük is eltérő, a bioszférában szinte mindenhol megtalálhatók.

A baktériumok alak szerinti csoportosítása:

1) Gömb (coccus) formájúak

A gömbök fajtól függően egyesével, kettesével, négyesével, láncokban vagy csomókban rendeződhetnek. Ilyen például a gennykeltő-, a tüdőgyulladást okozó baktérium.

2) Pálcika (bacillus) formájúak

Ezek a baktériumok rövid, vaskos, hosszú, karcsú, orsó vagy fonál alakúak.  Ilyen például a TBC-, a szalmonella a tetanusz kórokozója, a koli baktérium (Escheria coli), a tejsavbaktérium.

3) Csavar (spirillum, vibrio) formájúak

Ezeknek a baktériumoknak a sejtje spirális  vagy enyhén csavarodott alakú. Ilyen például a szifilisz-, a kolera baktérium és a Lyme kórt okozó borelia baktérium.

Visszajelzés

1. Szaprofiták

Az elhalt szerves anyagokon élőket szaprofitáknak nevezzük.  A szaprofitákhoz tartozik a baktériumok többsége. Ebbe a csoportba tartoznak a korhasztó, rothasztó és az erjesztő baktériumok. Szerepük igen nagy az élet körfotgása szempontjából.

2. Paraziták

Az élő szervezetben élősködő baktériumokat parazitáknak nevezzük.  Ezek a kórokozók csoportjába tartoznak, hiszen megbetegítik a gazdaszervezetet, amely lehet növény, állat és ember.  Ilyen például a szalmonella, TBC baktérium,  Lyme-kór okozója.

 Autotrófok

Autotrófnak nevezzük azokat az élőlényeket, amelyek fény- vagy kémiai energia felhasználásával szervetlen anyagból szerves anyagok előállítására képesek.

3.  Fotoszintetizáló baktériumok

A fotoszintetizáló baktériumoknak színanyaguk van, ezért a fényenergia segítségével szervetlen vegyületből szerves anyagot tudnak készíteni. Ide tartozik például a kékbaktérium.

4. Kemoszintetizáló baktériumok

A kemoszintetizáló baktériumok különböző szervetlen vegyületek (mint például: ammónia, nitrit, kénhidrogén stb.) oxidálása során felszabaduló kémiai energia segítségével építik be testükbe a szén-dioxidot. Ebbe a csoportba tartozik például a pillangósvirágúak gyökerein élő nitrogéngyűjtő baktérium, amely szabad szemmel is jól látható csomós megvastagodásokat (gümőket) képez a gyökérszálakon.

Visszajelzés

Az ostoros egysejtűek csoportjába növényi és állati jellegű élőlények is tartoznak, így az ostoros moszatok képviselői együtt viselik a két csoport jegyeit. Növényi tulajdonságuk, hogy színtestük van és a klorofill segítségével: fotoszintézissel állítják elő szerves anyagaikat. Állatokra jellemző tulajdonságuk, hogy sejtszáj, sejtgarat, emésztő űröcske és szemfolt sejtszervecskékkel rendelkeznek. Az ostoros moszatok táplálkozása mixotróf, mert az életkörülményektől függ, hogy heterotróf módon vagy fotoszintetizálva állítják-e elő a szerves anyagaikat. Jellegzetességeik alapján a tudósok azt feltételezik, hogy az ősi képviselőik lehettek az eukarióta növények, gombák és állatok szétválásának a kiindulópontjai.