Skip navigation

3.3. Egysejtű állatok

Az egysejtű állatok sejtmérete általában tízszer nagyobb a többsejtű állatokat felépítő sejtekénél. A nagyobb méret a táplálkozásuknál előnyös számukra. A sejtjeik felületén kitüremkedések: állábak és csillók vannak. Az egyfélemagvúaknak egy vagy több azonos méretű és működési sejtmagjuk, míg a kétfélemagvúaknak két különböző működésű sejtmagjuk van. Ennek alapján két törzsbe soroljuk őket. A két törzsbe tartozó állati egysejtű közül csak néhány típusállatot ismertetünk.

1.  Egyfélemagvú egysejtűek törzse

1)  Gyökérlábúak osztálya

típusállat: óriás amőba

2)  Tengelyeslábúak osztálya

típusállatok: napállatkák, sugárállatkák

3)  Spórások osztálya

típusállat: malária kórokozója

4)  Ostorosok osztálya

típusállat: álomkórostoros

2. Kétfélemagvúak törzse

Csillósok osztálya

típusállat: közönséges papucsállatka

 

Az egyfélemagvú egysejtűek törzsének közös sajátossága, hogy vagy egy, vagy ha több sejtmagjuk van, akkor azok azonos alakú, nagyságú és információtartalmú maggal rendelkeznek, tehát a funkciójuk is azonos. Első és legtipikusabb képviselői a győkérlábúak osztálya, ahova az óriás amőba tartozik. Az amőbák a bomló szerves anyagokkal szennyezett vizekben élnek és baktériumokkal, szerves törmelékekkel táplálkoznak. Iszapos vizeinkben gyakori még a csigaamőba és az iszapamőba

Óriás amőba mikroszkóp alatt
forrás: mikroszkop.network.hu

Szilárd vázzal rendelkező amőbák is léteztek. Közülük az 50 millió évvel ezelőtt tömegesen előforduló Nummuliták jelentősebbek, amelyeknek a váza 5-6 cm átmérőjű mészváz (Ca CO3). Ezeknek az üregei levegővel teltek voltak és az állatok vízben való lebegését tette lehetővé.  Az állatok elpusztulása után ezek a mészvázak a tenger fenekén az úgynevezett nummulitás mészkövet hozták létre. Ilyen mészkövet találhatunk Bakonyszentlászló környékén. (A különálló mészvázakat „Szent László pénze”-ként emlegetjük.)

Szent László pénze
fotó: Petru suciu

Az egyfélemagvúak második osztályába a tengelyeslábúak tartoznak. Közülük a napállatkák és a sugárállatkák jelentősebbek. Mindkét csoport gyönyörű rajzolatú vázat tartalmaz. A napállatkák sejtjeit szilárd mészváz alkotja, amely szitaszerűen lyukacsos és az egysejtű állatkák ezeken a nyílásokon nyújtják ki az állábaikat. A napállatkák tengerben és édesvizekben is élnek. Jelentős szerepük van az üledékes kőzetek képzésében.

Napállatka
forrás: sulinet.hu

A harmadik osztályba a spórások osztályát sorolják, amelybe a trópusi tájakon gyakori malária kórokozója is tartozik. A malária egysejtű kórokozóját a maláriaszúnyog terjeszti vérszívás közben. Az utóbbi időben a balkáni országokban is előfordul.

Malária kórokozója
forrás: wikipedia.org

Az egyfélemagvúak törzsének negyedik osztálya az ostorosok osztályába, ahova az álomkórostoros tartozik.  Ez az egysejtű kórokozó is a trópusi területeken él és a vérszívó cecelégy terjeszti.

Álomkórostoros egysejtűek a vér sejtjei között
forrás: fokusz.info

A kétfélemagvú egysejtűek törzsébe egyetlen fontos osztály: a csillósok osztálya van. Legismertebb fajuk a közönséges papucsállatka.

Közönséges papucsállatka
fotó: Barfooz (wikimedia.org)