3.3. Egysejtű állatok
Az egysejtű állatok sejtmérete általában tízszer nagyobb a többsejtű állatokat felépítő sejtekénél. A nagyobb méret a táplálkozásuknál előnyös számukra. A sejtjeik felületén kitüremkedések: állábak és csillók vannak. Az egyfélemagvúaknak egy vagy több azonos méretű és működési sejtmagjuk, míg a kétfélemagvúaknak két különböző működésű sejtmagjuk van. Ennek alapján két törzsbe soroljuk őket. A két törzsbe tartozó állati egysejtű közül csak néhány típusállatot ismertetünk.
1. Egyfélemagvú egysejtűek törzse
1) Gyökérlábúak osztálya
típusállat: óriás amőba
2) Tengelyeslábúak osztálya
típusállatok: napállatkák, sugárállatkák
3) Spórások osztálya
típusállat: malária kórokozója
4) Ostorosok osztálya
típusállat: álomkórostoros
2. Kétfélemagvúak törzse
Csillósok osztálya
típusállat: közönséges papucsállatka
Az egyfélemagvú egysejtűek törzsének közös sajátossága, hogy vagy egy, vagy ha több sejtmagjuk van, akkor azok azonos alakú, nagyságú és információtartalmú maggal rendelkeznek, tehát a funkciójuk is azonos. Első és legtipikusabb képviselői a győkérlábúak osztálya, ahova az óriás amőba tartozik. Az amőbák a bomló szerves anyagokkal szennyezett vizekben élnek és baktériumokkal, szerves törmelékekkel táplálkoznak. Iszapos vizeinkben gyakori még a csigaamőba és az iszapamőba.
Óriás amőba mikroszkóp alatt
forrás: mikroszkop.network.hu
Szilárd vázzal rendelkező amőbák is léteztek. Közülük az 50 millió évvel ezelőtt tömegesen előforduló Nummuliták jelentősebbek, amelyeknek a váza 5-6 cm átmérőjű mészváz (Ca CO3). Ezeknek az üregei levegővel teltek voltak és az állatok vízben való lebegését tette lehetővé. Az állatok elpusztulása után ezek a mészvázak a tenger fenekén az úgynevezett nummulitás mészkövet hozták létre. Ilyen mészkövet találhatunk Bakonyszentlászló környékén. (A különálló mészvázakat „Szent László pénze”-ként emlegetjük.)
Szent László pénze
fotó: Petru suciu
Az egyfélemagvúak második osztályába a tengelyeslábúak tartoznak. Közülük a napállatkák és a sugárállatkák jelentősebbek. Mindkét csoport gyönyörű rajzolatú vázat tartalmaz. A napállatkák sejtjeit szilárd mészváz alkotja, amely szitaszerűen lyukacsos és az egysejtű állatkák ezeken a nyílásokon nyújtják ki az állábaikat. A napállatkák tengerben és édesvizekben is élnek. Jelentős szerepük van az üledékes kőzetek képzésében.
Napállatka
forrás: sulinet.hu
A harmadik osztályba a spórások osztályát sorolják, amelybe a trópusi tájakon gyakori malária kórokozója is tartozik. A malária egysejtű kórokozóját a maláriaszúnyog terjeszti vérszívás közben. Az utóbbi időben a balkáni országokban is előfordul.
Malária kórokozója
forrás: wikipedia.org
Az egyfélemagvúak törzsének negyedik osztálya az ostorosok osztályába, ahova az álomkórostoros tartozik. Ez az egysejtű kórokozó is a trópusi területeken él és a vérszívó cecelégy terjeszti.
Álomkórostoros egysejtűek a vér sejtjei között
forrás: fokusz.info
A kétfélemagvú egysejtűek törzsébe egyetlen fontos osztály: a csillósok osztálya van. Legismertebb fajuk a közönséges papucsállatka.
Közönséges papucsállatka
fotó: Barfooz (wikimedia.org)