6.7. Ízeltlábúak (Arthropoda)
Az ízeltlábúak az ősi gyűrűsférgekből fejlődtek párhuzamosan a laposférgekből továbbfejlődő puhatestűekkel. (A laposférgek és puhatestűek ágába tartozó állatok szelvényezetlenek, a gyűrűsférgek és az ízeltlábúak vonalába tartozó állatok szelvényezettek.) A gyűrűsférgekkel való közös származási kapcsolatra utal, hogy az ivarérett százlábúakon és a lepkék hernyóinak az egész testén jól látszanak a szelvények. Az ízeltlábúak törzsébe tartoznak az ismert fajoknak (1,8 millió) az 57%-a.
Minden ízeltlábúra jellemző, hogy szövetes, testüreges, ősszájú és a kétoldalian szimmetrikus szervei, szervrendszerei vannak, és testük testtájakra tagolódik. Az ősi gyűrűsférgeknél megjelent egy új anyag: a kitin, így a fejlődés új irányba folytatódott. Mivel a kitin kemény anyag, alkalmassá vált a külső váz és a védelem szerepére. Ezzel a féregmozgás lehetősége megszűnt, az elkülönült izomcsoportok a vázhoz tapadtak, lábak alakultak ki, és ezzel egy újabb állatcsoport: az ízeltlábúak. Mivel a kitinpáncél megvédte az ősi ízeltlábúakat, így a szárazföldön, de a vízben is tömegesen fordultak elő. A szárazföldi életmódot folytatóknál kifejlődött a szárny és a repülés. A külső kitinváz és a hatékony mozgásszervek fejlődése magával vonta a többi szerv és szervrendszer fejlődését is. Fejlett légzőszervük van, a testfolyadékot a szív keringeti és a gyors mozgáshoz jó érzékszervek és fejlett idegrendszerük alakult ki.
Az ízeltlábúak törzsének rengeteg faját négy altörzsbe (a négy fejlődési irány alapján) sorolja a rendszertan.
Az ízeltlábúak fontosabb rendszertani csoportjait táblázatosan vázoljuk.
|
Rendszertani kategória |
A csoport / faj megnevezése |
Jellegzetességeik |
|
Altörzs |
Soklábúak |
Általában talajban élő szárazföldi állatok. Hosszúkás testükön szelvényenként 1 vagy 2 pár járóláb van.
|
|
Faj |
Barna százlábú |
Szelvényenként 1 pár járólába van, ragadozó |
|
Altörzs |
Csáprágósok |
Két testtájuk: elő-és utótest. Jellegzetes szervük a csáprágó. Négy pár járóláb. |
|
Osztály |
Pókszabásúak |
Testen kívül emésztenek. |
|
Alosztály |
Skórpiók |
A legősibb ízeltlábúak, az utótest végén méregmirigy van. |
|
Fajok |
Kárpáti skorpió, mezei skorpió, álskorpió |
A kárpáti skorpió a balkáni országokban, a mezei-és az álskorpió Magyarországon is előfordul. |
|
Alosztály |
Atkák |
Szárazföldi és vízi életközösségben is élnek, néhány milliméteres vagy tizedmilliméteres károsítók. |
|
Fajok |
Közönséges kullancs, takácsatka, rühatka, poratka |
A kullancs terjeszti az agyvelőgyulladást okozó vírust és a Lyme-kórt okozó baktériumot. A rühatka az állatok és az ember bőrében élősködik, a poratka allergiát okoz. |
|
Alosztály |
Pókok |
Ragadozók |
|
Fajok |
Koronás keresztespók, karolópók, díszes ugrópók |
A szárazföldi pókok egy része hálóval ejti el a zsákmányát és lemezes tüdővel lélegzik. Hálószövő szerveik: szövőmirigy, szövőszemölcs, szövőkarmok. A karoló és ugrópókoknak nem sző hálót. |
|
Altörzs |
Rákok |
Két pár csáp, elsősorban vízben vagy nedves körülmények között élnek. Testtájaik: fejtor, potroh. 5 pár járóláb, potrohon potrohlábak. |
|
Hazánkban élő csoportok és fajok |
Ászkarákok -ászkarákok, pinceászka, gömbászka Felemáslábú rákok -közönséges bolharák Tízlábú rákok -folyami rák, kecskerák Ágascsápú rákok -nagy vízibolha Evezőlábú rákok -tavaszi kandics |
|
|
Altörzs |
Hatlábúak = rovarok (Insecta) |
(Az ízeltlábúak legnépesebb csoportja (57% rovar), ezért róluk részletesebben írunk.) |