Skip navigation

6.7. Ízeltlábúak (Arthropoda)

Az ízeltlábúak az ősi gyűrűsférgekből fejlődtek párhuzamosan a laposférgekből továbbfejlődő puhatestűekkel. (A laposférgek és puhatestűek ágába tartozó állatok szelvényezetlenek, a gyűrűsférgek és az ízeltlábúak vonalába tartozó állatok szelvényezettek.) A gyűrűsférgekkel való közös származási kapcsolatra utal, hogy az ivarérett százlábúakon és a lepkék hernyóinak az egész testén jól látszanak a szelvények. Az ízeltlábúak törzsébe tartoznak az ismert fajoknak (1,8 millió) az 57%-a.

Minden ízeltlábúra jellemző, hogy szövetes, testüreges, ősszájú és a kétoldalian szimmetrikus szervei, szervrendszerei vannak, és testük testtájakra tagolódik. Az ősi gyűrűsférgeknél megjelent egy új anyag: a kitin, így a fejlődés új irányba folytatódott. Mivel a kitin kemény anyag, alkalmassá vált a külső váz és a védelem szerepére. Ezzel a féregmozgás lehetősége megszűnt, az elkülönült izomcsoportok a vázhoz tapadtak, lábak alakultak ki, és ezzel egy újabb állatcsoport: az ízeltlábúak. Mivel a kitinpáncél megvédte az ősi ízeltlábúakat, így a szárazföldön, de a vízben is tömegesen fordultak elő. A szárazföldi életmódot folytatóknál kifejlődött a szárny és a repülés. A külső kitinváz és a hatékony mozgásszervek fejlődése magával vonta a többi szerv és szervrendszer fejlődését is. Fejlett légzőszervük van, a testfolyadékot a szív keringeti és a gyors mozgáshoz jó érzékszervek és fejlett idegrendszerük alakult ki.

Az ízeltlábúak törzsének rengeteg faját négy altörzsbe (a négy fejlődési irány alapján) sorolja a rendszertan.

Az ízeltlábúak fontosabb rendszertani csoportjait táblázatosan vázoljuk.

Rendszertani kategória

A csoport / faj megnevezése

Jellegzetességeik

Altörzs

Soklábúak

Általában talajban élő szárazföldi állatok. Hosszúkás testükön szelvényenként 1 vagy 2 pár járóláb van.

 

Faj

Barna százlábú

Szelvényenként 1 pár járólába van, ragadozó

Altörzs

Csáprágósok

Két testtájuk: elő-és utótest. Jellegzetes szervük a csáprágó. Négy pár járóláb.

Osztály

Pókszabásúak

Testen kívül emésztenek.

Alosztály

Skórpiók

A legősibb ízeltlábúak, az utótest végén méregmirigy van.

Fajok

Kárpáti skorpió, mezei skorpió, álskorpió

A kárpáti skorpió a balkáni országokban, a mezei-és az álskorpió Magyarországon is előfordul.

Alosztály

Atkák

Szárazföldi és vízi életközösségben is élnek, néhány milliméteres vagy tizedmilliméteres károsítók.

Fajok

Közönséges kullancs, takácsatka, rühatka, poratka

A kullancs terjeszti az agyvelőgyulladást okozó vírust és a Lyme-kórt okozó baktériumot. A rühatka az állatok és az ember bőrében élősködik, a poratka allergiát okoz.

Alosztály

Pókok

Ragadozók

Fajok

Koronás keresztespók, karolópók, díszes ugrópók

A szárazföldi pókok egy része hálóval ejti el a zsákmányát és lemezes tüdővel lélegzik. Hálószövő szerveik: szövőmirigy, szövőszemölcs, szövőkarmok. A karoló és ugrópókoknak nem sző hálót.

Altörzs

Rákok

Két pár csáp, elsősorban vízben vagy nedves körülmények között élnek. Testtájaik: fejtor, potroh. 5 pár járóláb, potrohon potrohlábak.

Hazánkban élő csoportok és fajok

Ászkarákok

-ászkarákok, pinceászka, gömbászka

Felemáslábú rákok

-közönséges bolharák

Tízlábú rákok

-folyami rák, kecskerák

Ágascsápú rákok

-nagy vízibolha

Evezőlábú rákok

-tavaszi kandics

 

Altörzs

Hatlábúak = rovarok (Insecta)

 (Az ízeltlábúak legnépesebb csoportja (57% rovar), ezért róluk részletesebben írunk.)