6.5. Gyűrűsférgek

Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén. A gyűrűsférgeknek már vannak szerveik, szervrendszereik. Ez oda vezetett, hogy az ősi gyűrűsférgek már képessé váltak egy új élettér betöltésére, a szárazföldi életre, de még a ma élő szárazföldi leszármazottaik is csak nedves helyeken, talajban élnek. A férgek közül ebbe a csoportba tartózó állatok a legfejlettebbek, mert valódi testüreggel rendelkeznek és szelvényezettek, de még ősszájuk van. A szelvényezettség azt jelenti, hogy a főtengely hosszában a testen ismétlődő részek, testszakaszok vannak. Az evolúció során a szelvényezettség először a gyűrűsférgeknél jelent meg a talajban történő mozgáshoz alkalmazkodva. Külső és belső szelvényezettségük is lehet. (A gilisztáknak mindkettő van.)

A gyűrűsférgek kültakarója hengerhám, amelyet kutikula borít. A hámsejtek között mirigysejtek vannak, amelyek nyálkát termelnek, így védik az állatot a kiszáradástól. A hám szorosan összenőtt az alatta elhelyezkedő símaizommal: bőrizomtömlőt képez, amellyel féregmozgást (perisztaltikus mozgást) tudnak végezni. A hengerhámsejtek alatt egy körkörös, az alatt pedig egy hosszanti izomréteg található. Ha a körkörös izmok húzódnak össze, az állat keskenyebb és hosszabb lesz, ha a hosszanti izmok húzódnak össze, akkor az állat rövidebb és vastagabb lesz. (a beleink perisztaltikus mozgása is így történik)

A közönséges földigiliszta a féregmozgás során a feji részén levő sertékkel megkapaszkodik, és összehúzza hosszanti izmait, ekkor rövid és vastag lesz. Ezután a farki végén levő sertékkel kapaszkodik meg és a körkörös izmait húzza össze, ekkor megnyúlik, hosszú és vékony lesz. Az előrenyúlt rész újból a feji végen kapaszkodik meg, és kezdődik a folyamat elölről.

A földigiliszta korhadékokkal táplálkozik, a piócák többsége vérszívó, de vannak ragadozók is, mint például a lónadály. Tápcsatornájukon két nyílás: a száj- és végbélnyílás van, az emésztés sejten kívül, a bélcsatornában történik, melynek fala emésztőnedveket termel, ami lebontja a táplálékot és csak a tápanyag molekulák jutnak a vérbe. Háromszakaszos bélcsatornájuk van.

A gyűrűsférgek törzsének rendszertani csoportjai

Osztály: Soksertéjűek

Faj: ehető paloló, világító féreg (tengerekben élnek)

Osztály: Nyeregképzők

Alosztály: Kevéssertéjűek

Faj: csővájó féreg, közönséges földigiliszta, trágyagiliszta

Alosztály: Piócák (nadályok)

Faj: orvosi pióca, lónadály