6.3. Laposférgek

A laposférgek a törzsfejlődés során a szervek kialakulásának szintjére jutottak és testük több sejtrétegből áll. Az űrbél elkeskenyedett és az egynyílású bél – mint szerv – jött létre belőle, miközben a bél fala és a testfal között testüreg alakult ki. Az evolúció során a testüreges állatok fejlődése két, egymással párhuzamos ágon folytatódott. Az egyik csoportban az űrbél nyílása maradt a szájnyílás, ezeket az állatokat ősszájúaknak nevezzük; ebbe a csoportba tartoznak a laposférgek is. A másik csoportnál a szájnyílás nem az űrbél nyílásából, hanem új helyen – általában az űrbél nyílásával ellentétes póluson alakult ki, őket újszájúaknak nevezzük (róluk később írunk).

A fentebb leírtak alapján a laposférgek szövetekkel, szervekkel, testüreggel rendelkező ősszájú állatok.

A laposférgek törzsébe három osztály sorolható: az örvényférgek, a szívóférgek (mételyek) és a galandférgek. Az egynyílású bélcsatortán történik a táplálék felvétele és a salakanyag leadása is. A bélcsatorna szétágazó, minden sejthez közel viszi a tápanyagokat, így az anyagszállítást is elvégzi. Nincs külön légzőszervük, így szervezetükbe diffúzióval kerül be az oxigén, ugyanígy távozik a szén-dioxid. Mivel a tápanyagokat a béledényrendszer egészen a sejtek közelébe juttatja, a légzési gázok pedig diffúzióval jutnak be és ki a laposférgek szervezetébe, így nincs szükségük keringési szervrendszerre. A nem élősködő, szabadon mozgó laposférgek (például az örvényférgek) a vizek aljzatain mászkálnak vagy úsznak, ezért először a feji végüket érik ingerek a környezetükből, ennek következtében az idegsejtek nem egyenletes elosztásban vannak a laposférgekben, hanem elöl – a feji végükön – csoportosulnak, úgynevezett dúcokat alkotnak. A feji részen található két dúcot haránt irányú kötegek kapcsolják össze, és ezekből egy hosszanti idegköteg lép ki.

A laposféreg testfelépítése
forrás: sulinet.hu

A laposférgek ivaros és ivartalan úton nemzedékváltással szaporodnak, ez főleg a szívó- és a galandférgekre jellemző. Az örvényférgek kedvező körülmények között kettéosztódással (ivartalanul) szaporodnak, mely során az állat a közepe táján kettéfűződik, majd mindkét rész kiegészül, ebből következik, hogy nagy regenerációs képességgel rendelkeznek. Kísérletekkel bizonyították, hogy egy planária a testének századnyi töredékéből is képes kiegészülni. Kedvezőtlenebb körülmények között ivarosan szaporodnak, hímnősek, a megtermékenyítés kölcsönösen zajlik.

(A hazánkban élő laposférgek példafajait a 7. fejezetben mutatjuk be.)