4.4. Nyitvatermők (Gymnospermatophyta)

A nyitvatermők fejlődéstörténetileg az ősi harasztokból alakultak ki a földtörténeti ókor második felében. Ez a továbbfejlődés két irányban párhuzamosan történt, így jöttek létre a ma élő nyitva- és zárvatermő növények. A nyitvatermők a középidőben a szárazföldi növényvilág legjelentősebb képviselői voltak. A nyitvatermők csoportjába tartozó fajokra a virág és a mag megjelenése jellemző. Szaporodásuk teljesen független a víztől, így a szárazabb éghajlatú területeken is elterjedtek. Az ivaros szaporodásuk során a petesejt és a hímivarsejt egyesülése a női virágzatban, a tobozban megy végbe. Ivartalan, spórás szaporodásuk a mohákénál és a harasztokénál rejtettebb: sok magképződmény és sok virágporszem keletkezik, amelyeket a szél szállítja. Tűszerű vagy pikkelyszerű leveleik viaszbevonatúak, így kevesebb vizet párologtatnak, amely lehetővé tette számukra, hogy a hideg éghajlatú területeken is elterjedjenek.