Skip navigation

6.4. Fonalférgek

A fonalférgeket az áltestüreges állatok közé sorolják, mert az üreget testüregfolyadék tölti ki. Ez a folyadék feszesen tartja a testet, amely így hengeres formát vesz fel, innen kapta a törzs a nevét.  (Mindkét elnevezési forma - a hengeres és a fonalféreg - elterjedt a szak- és ismeretterjesztő irodalomban. Az életükhöz szükséges gázokat és a tápanyagokat a testüregfolyadék juttatja el a szervezetük összes sejtjéhez, így nincs önálló légző- és anyagszállító rendszerük. Tápcsatornájuk három szakaszos, alig tagolt egyenes cső. Váltivarúak, elkülöníthető a hím és a nőstény egyed.

Az egyszerű felépítésük ellenére is rendkívül jól alkalmazkodtak a környezethez, így Földünk minden élőhelyén megtalálhatók. Az ízeltlábúak és puhatestűek mellett a hengeresférgek alkotják az állatvilág fajokban leggazdagabb csoportját. A szaprofita életformájú fajaik a talajok szervesanyag lebontásában játszanak szerepet. (Egy köbméter talajban több millió egyed is kimutatható belőlük.) Az állatokban sokféle parazita fonalféreg élősködhet. Az emberi szervezetben is előfordulhatnak parazita fonalférgek. Csak a megfelelő higiénés körülmények adhatnak reményt arra, hogy az ételekkel, az italokkal ne kerüljön a szervezetünkbe fonalféreg. Külföldi utazásaink során ezért nem tanácsos a fejlődő országokban zöldségfélét, gyümölcsöt vásárolni az utcai árusoktól. „Bélférgességet” több fajuk is okozhat, különösen gyerekekben gyakori a hegyesfarkú bélgiliszta.

A hegyesfarkú bélgiliszta és a cérnagiliszta nőstényei a végbélnyílás környékére petéznek, erős viszketést okozva. A peték vakaródzáskor az ujjakra, vagy a körmök alá kerülnek és ezek ujjszopáskor, körömrágáskor a szájon keresztül bejutva újra fertőzhetnek. (A kisgyermekek közösségében fertőzhet.)

Cérnagiliszta
forrás: meregtelenites-beltisztitas.com