2.5. A rendszerezés alapegysége a faj

A biológiai rendszerezés alapegysége a faj. Egy fajnak nevezzük azokat az élőlényeket, amelyek hasonló alakúak, közös származásúak és egymással termékeny utódot képesek létrehozni. Nézzük meg ennek a meghatározásnak a lényeges elemeit.

A hasonló alak folytonos alaktani sort jelent. Legszembetűnőbb példa erre a kutya, mint faj, mert a Chinhuahua - tól (legkisebb kutyafajtától) az óriás Kaukázusi juhász- ig (legnagyobb kutyafajtáig) több mint 800 kutyafajta alkot nagyon változatos alaktani sort. Elsősorban a tenyésztett állatok között van nagy különbség, de a vadon élő állatok színezetének mélysége, mintázata, a testrészeik aránya, a testük magassága és tömege is eltérő lehet a különböző földrajzi területeken. A növények magassága, leveleinek nagysága, tagoltsága - a termőhelytől függően -  szintén nagyon eltérő lehet.

A közös származás feltétele azért fontos, mert a konvergens fejlődéssel kialakuló, csak életmódjuk miatt hasonló alakú élőlények belsőleg nem hasonlóak. Ha csak a külső hasonlóság alapján képezzük a csoportot, akkor lehet, hogy az összes tulajdonság szempontjából távoli csoportok helytelenül azonos csoportba, vagy fajba kerülnek.

A termékeny utód létrehozása is fontos feltétele a faj fogalmának, mert néhány közeli faj képes egymással utódot, úgynevezett hibridet létrehozni, de ez a hibrid nem szaporodóképes, így nem teremt folytonos alaktani sort a két faj között. Közismert példa erre a ló és szamár hibridje az öszvér, de volt már példa az oroszlán és tigris párosodására, melynek úgynevezett „Panthera hibridje” (tigris-oroszlán) jött létre.

A fajok neve két latin névből áll: nemzetségnév + nemzetségen belüli elkülönítő név (kettős nevezéktan = binominális nomenklatúra). A kettős név egyben csoportosítás is. A tudományos (latin) elnevezésben az első név a nemzetséget (nem), vagyis azt a legközelebbi csoportot jelenti, ahova a kérdéses élőlény tartozik, a második tagja pedig a nemzetségen belüli adott fajt jelöli. Például: Ciconia nigra = fekete gólya. Általában a magyar megnevezés is használja a kettős nevezéktant, de fordított sorrendben. A gólya szó utal a gólyák nemzetségére a fekete szó pedig meghatározza a konkrét fajt, jelen esetben a fekete gólyát.

Egy faj az ember élete alatt változatlannak látszik, ezért a fajok rendszerezés szempontjából állandóaknak tekinthetők, valójában a fajok az évezredek során folytonosan változnak.

Faj alatti rendszertani kategóriák:

• Alfaj: természetben létrejött csoport a fajon belül.
• Rassz: földrajzilag jól elkülöníthető csoport a fajon belül. (Rendszertanilag megfelel az alfajnak.)
• Változat: eltérő környezetben a fajok eltérő változatai jelennek meg.
• Forma (eltérés): eltérő környezetben a fajok különböző formái jelennek meg.
• Fajta: az ember által kialakított csoport a fajon belül. A növénytermesztők és az állattenyésztők a fajon belül folyamatosan új fajtákat alakítanak ki. (Lásd 8-9. fejezetet.)