6.10.4. Madarak (Aves)

A madarak az ősi kisméretű hüllőkből a földtörténeti középidő jura időszakában, a dinoszauroszok fénykorában alakultak ki. Az ősi hüllők tekinthetők a madarak és az emlősök közös ősének, de az emlősök fejlődése a hüllőktől hamarabb elvált, mint a madaraké. Ezzel magyarázható, hogy a madaraknak és a hüllőknek több hasonló tulajdonsága van, mint a hüllőknek és az emlősöknek.

A madarak a hüllőkhöz képest újabb életteret: a levegőt hódították meg, amelyhez új mozgástípussal: a repüléssel alkalmazkodtak. A repülés energiaigényes folyamat, amely több szerv megváltozását igényelte a hatékonyabb működés elérése érdekében. Tekintsük át, hogy a repülő életmódhoz mely szerveknek és hogyan kellett megváltozniuk az evolúció eredményeképpen:

• A kültakaró pikkelyei nagy felületű és könnyű tollakká alakultak.
• A madarak csontjai vékonyak és üregesek lettek.
• A repüléshez nagy mellizmok szükségesek, ezek tapadására csonttaraj (tarajos szegycsont) alakult ki.
• Az egyenletes és folyamatos mozgást biztosító repüléshez állandó testhőmérséklet szükséges.
• Az energiaigényes repülés miatt a madarak a testtömegükhöz képest sokat esznek.
• A sok táplálék lebontásához (valamint a repüléshez is) sok oxigén szükséges, melyet a nagy felületű, tagolt tüdő és a hozzákapcsolódó légzsákok biztosítanak.
• A légzési gázok és a tápanyagok elszállításához hatékony vérkeringés és fejlett szív jött létre.
• Az állandó testhőmérséklet lehetővé tette, hogy a madarak a testük melegével költsék ki a mészhéjú tojásaikat, ezért kevesebb tojást raknak, mint a hüllők.
• A gyors és összetett mozgást igénylő repülés az érzékszervek és az agy fejlődését eredményezték.

A felsorolt változások több százezer év alatt, az adott környezeti tényezőhöz alkalmazkodva következtek be és így alakultak ki a ma élő madarak változatos csoportjai.