Skip navigation

3.6. Vírusok, mint élettevékenységeket átprogramozó „lények”

A vírusok az emberek többségében félelmet keltenek, - parányi nagyságuk ellenére - mert betegséget okoznak és hatásos, általános ellenszerük még nincs.  A vírusok károsító hatására utal az elnevezésük. A vírus szó mérget jelent. D. J. Ivanovszkij orosz mikrobiológus fedezte fel és nevezte el 1892-ben azt az anyagot, amely kísérletezése közben a baktériumszűrőn átjutott és megfertőzte a dohány növényt. A vírusok eredetét még a mai napig nem tudta meghatározni a tudomány; az élettelen és az élővilág határán állnak. A mai életfogalomnak nem felelnek meg, a tudomány nem tekinti élőknek, mert nincs sejtes szerkezetük és nem mutatnak önálló életjelenségeket, csak a gazdasejtben képesek élősködni. A legelterjedtebb nézet szerint sejtből kiszakadt részletek, ezért megjelenésükhöz élő sejtekre volt szükség, így a földi élet kialakulása után jöhettek létre.  Vírusnak nevezzük a sejtből kiszabadult makro-molekuláris rendszert, melynek működéséhez gazdasejtre van szükség.