Skip navigation

7.4. A víz és vízpart élővilága

A vizek élővilága rendkívül változatos és összetett. A vízben élő lényekre legmeghatározóbb szerepe az élettelen környezeti tényezők közül a víz áramlásának van. A gyors folyású patakokban és folyókban a mozgó víz hőmérséklete alacsony, de majdnem állandó, több oxigént tartalmaz, mint az állóvíz.

Az állóvizekben, mint amilyen például egy tó, többféle sodródó szervezet él. Egyes növények - mint a békalencse és a békatutaj – a víz felszínén úsznak, és gyakran beborítják a víz felszínét. A nyílt víztől a vízpart felé haladva a hínárnövények között nemcsak lebegő, hanem alámerülő növények is vannak, ezeket összefoglaló néven lebegő hínárnak nevezzük.  A víz felszínén úszó fonalas zöld moszatokat a köznyelvben békanyálnak nevezzük. A vízben alámerülve lebeg például a húsevő rence és a borzhínár vagy hínáros békaszőlő.

Közönséges rence
fotó: Christian Fischer (wikimedia.org)


Hínáros békaszőlő
forrás: brainmanpictures.piwigo.com

A lebegő növények többsége mikroszkopikus méretű és gyakori közöttük az egysejtű állat is. A mikroszkopikus méretű lebegő szervezeteket planktonnak nevezzük. A nyílt víztől a vízpart felé haladva a hínárnövények között nemcsak lebegő, hanem alámerülő, az iszapban gyökerező fajok is vannak, ezeket összefoglalóan gyökerező hínárnak nevezzük. Ilyen gyökerező hínárféle például a fehér tündérrózsa a sárga tavi rózsa (másképpen vízitök), a nyílfű, vidrafű vagy a sulyom, melyek mindegyike védett.

Sulyom
fotó: Kurt Stüber (wikimedia.org)

A vízpartot nádas, gyékényes, bokorfüzes vagy fűz – nyár ligeterdő szegélyezi. A 3-4 méter magasra is megnövő nádasnak jelentős természetvédelmi szerepe van, hiszen sokféle állatnak ad élőhelyet. A nád tövében élő alacsonyabb rendű állatok (mint például a folyami és tavi szivacsok) a szerves törmelékek kiszűrésével tisztítják a vizet. A nádasok, gyékényesek és a bokorfüzesek a gátakat védik, így az árvizek megelőzésében játszanak fontos szerepet, de más gazdasági hasznuk is jelentős.

Nádas a Balaton nyugati partján
forrás: geocaching.hu

Az időszakos vízborítású réteken a zsombékoló sások és a mocsári zsurló nagy tömegben fordul elő. A mocsári zsurló zöld hajtásainak csúcsán fejlődik a spóratartó füzér. A patakok partján előforduló óriás zsurlónak fehér színű főhajtásai vannak. Kora tavasszal nyílik a sárga virágú mocsári gólyahír, de nagy tömegben fordulnak elő a sárga, selymes fényű virágokkal nyíló boglárkafélék is.

Zsombéksás
forrás: nyuduvizig.hu

A víz és a vízpart élővilágáról az alábbi rövid filmekben tájékozódhat.

Filmek a vízpart élővilágáról

Vízparti fák:

Lágyszárúak:

Gerinctelenek:

Gerincesek:    

A vizek szennyezettségét bioindikációs módszerrel vizsgálják. Egyik módszere az úgynevezett Belga Biotikus Index alkalmazása, melynek lényege, hogy a vízben élő makrogerinctelenekből mintát vesznek, melyet a szennyezettségi érzékenységük szerint csoportosítanak, majd laboratóriumban mikroszkóppal beazonosítanak. A BISEL módszer is hasonló, de a makrogerinctelenek összegyűjtése után a csoportosítás a megfelelő taxonok szintjéig történik.  Ez a módszer is azon alapszik, hogy a különböző makrogerinctelen állatok nem egyformán érzékenyek a víz szennyezettségére. Az érzékenységük alapján 1-10-ig pontot kapnak. (Az 1 pontos értéket azon állatok kapják, melyek a szerves anyaggal erősen szennyezett vizekben is élnek, míg a 10-es értékű élőlények csak az oxigénben gazdag, tiszta vízben vannak jelen.) A mintavétel és pontozás után az átlag kiszámításával következtetni lehet a víz tisztaságára vagy szennyezettségi fokára. A BISEL programhoz iskolák is csatlakozhattak.

Bővebben a témáról: www.bisel.hu  honlapon tájékozódhat.