8.3. Magyarországon termesztett főbb gyümölcsfélék – régi magyar gyümölcsfajták védelme

Gyümölcstermesztésre a hazai klíma kiválóan alkalmas. Néhány déli gyümölcs kivételével szinte minden gyümölcsnek megfelelőek hazánk környezeti adottságai. Gyümölcsök vonatkozásában legjelentősebb az alma (Szabolcs környéke), a szilva (Szatmár környéke), a meggy, és az őszibarack (Kecskemét környéke), de a körte, kajszi, dió és egyéb ültetvények is vannak.

Az első ismert hazai gyümölcsfajták a 12. századból származnak, de gyümölcs- és kertészeti kultúránk már a középkorban virágzott, amely a Kárpát-medence kiváló környezeti feltételeinek is köszönhető.  Ebben az időszakban a gyümölcstermesztés színterei a kolostorok kertjei és a földesúri birtokok voltak, később a mezővárosokban is elterjedt. A gyümölcstermesztés kibontakoztatásában az egyházi rendek közül a pálosok és a bencések vezető szerepet játszottak. A huszadik század elején Magyarországon már több mint ezer gyümölcsfajtát termesztettek, sajnos ezek száma napjainkra jelentősen (becslések szerint a felére) csökkent.  A csak néhány fajtát termelő nagyüzemi gazdálkodás hozzájárult a fajtáink eltűnéséhez, az effajta diverzitás csökkenéséhez. Az utóbbi évtized fajtavédelmi programjainak köszönhetően napjainkban az ősi gyümölcsfajtákból ezernél többet őriznek a hazai génbankok. 2009-től kezdődően pozitív változás történt az őshonos gyümölcstermesztés szabályozásában és a gyakorlatában is. Magyarországon a törvényi szabályozás eredményeként szabad lett az őshonos fák szaporítása, forgalmazása, a regisztrációjuk pedig ingyenes. Az Őrségben található viszáki kezdeményezés után elindult egy „Tündérkert” mozgalom, így napjainkban mintegy ötven „Tündérkert” működik, amelyek az ősi magyar gyümölcsfajták bázishelyéül szolgálnak. A fajtamentési mozgalmat a Vidékfejlesztési  Minisztérium is támogatja.

A kertészettel foglakozó szakemberek a következő ellenálló ősi magyar gyümölcsfajtákra hívják fel a figyelmet:

Almafajták
- Borízű alma
- Kecskeméti vajalma
- Leánycsöcsű alma
- Metélőalma
- Páris alma
- Pázmán alma
- Pónyik alma
- Sikulai alma
- Szentiván(y)i alma
- Szercsika alma
- Batul alma (ősi magyar fajta, sajnos Magyarországról egy időre eltűnt, de Erdélyből visszatelepítették.)

Nemes sóvári alma

2. Körtefajták
- Árpával érő körte
- Kármán (Kálmán) körte
- Makária körte
- Zelenka körte
- Cukor körte (pici, lédús, édes, rikítóan sárga, nyár második felében érő, ízletes hazai körte)

3. Szilvafajták
- Besztercei szilva
- Boldogasszony szilvája
- Duránci szilva
- Nyári aszaló
- Penyigei szilva
- Sárga szilva
- Vörös szilva

4. Cseresznyefajták
- Glocker óriás
- Májusi korai
- Ölyvedi fekete
- Porcogós cseresznye

5. Meggyfajták
- Arató meggy
- Cigánymeggy
- Halyagmeggy
- Spanyre meggy
- Pandy meggy

6. Szőlőfajták
- Bakabor
- Góher
- Kék és fehér kecskecsöcsű

7. Őszi-és sárgabarackfajták  
- Duránci
- Gumibarack
- Parasztbarack
- Vérbarack
- Woyssel magyar kajszija
- Tengeri barack

Ősi göcsei barack
forrás: pittipaldi.lapunk.hu

8. Héjas gyümölcsök
- Milotai dió (jó minőségű dió, de talajra és csapadékra nagyon kényes)
- Alsószentiványi dió (ellenállóbb fajta, talajminőségre és csapadékra kevésbé érzékeny, ellenálló a gomba és rovarfertőzéssel szemben, gyorsan nő és viszonylag hamar: 4-6 éven belül termőre fordul.)
- Sebeshelyi gömbölyű-és hosszúdió
- Szelídgesztenye
- Mandula
- Mogyoró; Sulyom
- Vörösbelű dió (Kárpát-medencei unikum)

9. „Elfeledett” gyümölcsök  
- „Nagy” (Leskováci) birs
- Naspolya
- Házi berkenye
- Nemes füge

   
Leskováci birs
forrás: treemail.hu

Naspolya
forrás: biokert.network.hu

10. Vadon termő gyümölcseink
- Kökény
- Fekete bodza
- Sóskaborbolya
- Csipkebogyó
- Galagonya
- Vadalma
- Vadkörte (Vackor)
- Kánya bangita
- Barkóca berkenye
- Zelnicemeggy
- Myrobalán
- Homoktövis
- Som