A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
10.3.3. Körös-Maros Nemzeti Park
1997-ben létesült az 50134 hektár nagyságú Körös-Maros Nemzeti Park, melyből 6411 ha fokozott védettség alatt ál. Karakterében a löszös erdős-sztyepphez kapcsolódó természeti értékek a meghatározóak. Napjainkra kimagasló természetvédelmi feladatot jelent a löszgyepek védelme ebben a nemzeti parkban. Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területei a Kardoskúti Fehértó és a Biharugrai halastavak.
Kiemelkedő értékei:
- Kis-Sárrét mocsármaradványai
- Bélmegyeri Fáspuszta sziki erdőssztyepp társulása
- Dévaványai-Ecsegi puszták
- Cserebökény apró mocsármaradványai és kiterjedt másodlagos szikesei
- Kardoskúti Fehértó és a környező puszták
- Csanádi puszták
- Maros északi hullámtere
- Tompapusztai, Tatársánci és Csorvási löszpusztamaradványok természetvédelmi területei
- Dénesmajori Csigáserdő: a Fekete-Körös hullámterében elhelyezkedő 5,1 hektár füzes (Salicetum); területen 12 csigafajt mutattak ki, melyek közül kiemelkedő jelentőségű a védett bánáti csiga előfordulása.
- Szarvasi Arborétum: öt fás növénygyűjtemény alkotja 82 hektáros területet, melyből három: „Pepi-kert”, a Mitrowssky-kert és a konyhakerti rész látogatható. Az arborétum fás növénygyűjteményében közel 1.600 fa- és cserjefaj, illetve -fajta és fajtaváltozat található.
A Körös-Maros Nemzeti parkról bővebben a http://www.kmnp.hu/ honlapon tájékozódhat.