6.7.2. A rovarok (hatlábúak) fontosabb rendszertani csoportjai
Rendszertani kategória |
A csoport / faj megnevezése |
Jellegzetességeik |
Rend |
Pikkelykék |
Testüket háztetőszerűen elhelyezkedő kitinpikkelyek fedik, gyors mozgásúak, elsősorban szerves törmeléket fogyasztanak |
Faj |
Ezüstös ősrovar |
Lakásokban gyakori, kerüli a fényt |
Rend |
Kérészek |
Átváltozással fejlődnek. Lárváik oxigéndús folyóvizekben évekig fejlődik. A kifejlett állatok csak néhány óráig élnek, nem táplálkoznak. A levegőben párzanak |
Fajok |
Tiszavirág, tarka kérész |
Nászrepülésük az úgynevezett „Tiszavirágzás”. A kecsegék fontos táplálékai a lárvák |
Rend |
Szitakötők |
Ősi rovarrend. Lárváik a vízben az imágók a szárazföldön ragadoznak. Átváltozással fejlődnek |
Fajok |
Kék légi vadász, óriás szitakötő, közönséges acsa |
Magyarországon minden vizes élőhelyen előfordulnak |
Rend |
Csótányok |
Rejtett életmódúak, elszaporodásuk egészségügyi gondot okozhat. Jellegzetes petecsomókat raknak |
Fajok |
Német csótány (svábbogár), konyhai csótány, amerikai csótány |
Lakótelepeken gyakoriak, éjszaka (félhomályban, sötétben) aktívak. Lapos testük miatt a szűk réseken is beférnek |
Rend |
Termeszek |
Államalkotó rovarok, csak a dolgozóknak van szájszervük, így ők etetik a cellulóztartalmú táplálékkal a hímeket, a királynőt és a katonákat |
Fajok |
Fatermesz, kopt termesz |
Mediterrán és trópusi területeken élnek, szaprofiták |
Rend |
Tojócsövesek |
A csápjaik hosszabbak a testüknél. A petéiket tojócsöveikkel a talajba rakják. Ciripelő szerveik a szárnyon, hallószervük a lábon van. Többségük növényevő |
Fajok |
Lótücsök (lótetű), mezei tücsök, zöld lombszöcske, fűrészlábú szöcske |
A lótücskök túlszaporodása jelentős kárt okoz a veteményesben. A fűrészlábú szöcske a leghosszabb (10 cm) rovar, hazánkban védett faj. Kifejléssel fejlődnek |
Rend |
Tojókampósok |
Csápjaik a test félhosszánál rövidebbek Növényevők, petéiket a talajba rakják |
Fajok |
Olasz sáska, marokkói sáska, sisakos sáska |
Bizonyos fajaik túlszaporodás esetén újabb helyre vándorolnak, ahol mindent lerágnak, ezt nevezzük sáskajárásnak. A sisakos sáska védett rovar. Kifejléssel fejlődnek |
Rend |
Tetűalakúak |
Szárnyatlan, lapos testű élősködő állatok |
Fajok |
Hajtetű, lapostetű, ruhatetű, |
Elsősorban madarakon, emlősökön, embereken élősködnek, vagy szaruanyagot fogyasztanak. Petéiket serkéknek nevezzük. Többségüknek szívó néhánynak rágó szájszerve van |
Rend |
Poloskák |
Vízben és szárazföldön élő nagyon változatos megjelenésű és életmódú rovarok. Bűzmirigyük van |
Fajok |
Közönséges molnárpoloska, ágyi poloska, bogyómászó poloska, verőköltő bodobács, |
Ragadozók, élősködők, növényevők |
Rend |
Kabócák |
Többségük melegebb területen él, sok közöttük a növényi károsító. Ürülékük édes váladék: a „mézharmat”. A hímek hangot adnak |
Fajok |
Óriás kabóca, énekes kabóca, gabonakabóca |
A hímek hangot adnak. Hátoldaluk háztetőszerűen kúpos. Növényi nedvekkel táplálkoznak |
Rend |
Növénytetvek |
Néhány milliméteres, növényi nedveket szívogató apró rovarok. Gyorsan, szűznemzéssel is szaporodnak. Ürülékük édes váladék: a „mézharmat” |
Fajok |
Filoxéra (szőlőgyökértetű), levéltetű, pajzstetű |
Tömeges elszaporodásuk miatt jelentős gazdasági kárt okoznak a növénytermesztés során. Gyakoriak a szárnyatlan fajok |
Rend |
Bogarak |
A rovarok leggazdagabb fajszámú rendje. (Jelenleg ~400000 fajuk ismert.) Változatos megjelenésűek, minden élőhelyen előfordulnak. Kitines fedőszárnyuk van |
Fajok |
Bőrfutrinka, aranyos bábrabló, óriás csíbor, szegélyes csíkbogár, óriás nünüke, hétpettyes katica, tavaszi ganéjtúró, nagy hőscincér stb. |
A futrinkáknak nagy, erős „futó” lábaik vannak. Rágó szájszervük van. Ragadozók vagy növényevők. A cincéreknek hosszú (antennaszerű) csápjuk van. Teljes átalakulással fejlődnek |
Rend |
Hártyásszárnyúak |
2 pár hártyás szárnyuk van, a potroh első szelvényei vékonyak ez az ún. „darázsderék”.Teljes átalakulással fejlődnek. Ragadozók, növényevők és paraziták lehetnek. Vannak közöttük államalkotó rovarfajok (pl .házi méh) |
Fajok |
Lódarázs, német-franciadarázs, közönséges méhfarkas, óriás gyilkosfürkész, nagy gubacsdarázs, kék fadongó, erdei vöröshangya, gyepi hangya. |
A darazsak és fürkészek ragadozók. A gubacsdarazsak , a méhek, poszméhek növényevők. A hangyák mindenféle szerves anyagot elfogyasztanak (lebontók) A méheknek óriási jelentőségük van a virágos növények beporzásában. Teljes átalakulással fejlődnek |
Rend |
Lepkék |
Testüket sűrű kitinszőrzet borítja, amely a szárnyakon zsindelyszerű és „hímpornak hívjuk. Teljes átalakulással fejlődnek, lárváik a hernyók, melyeknek rágó szájszerve van. A kifejlett lepkéknek nyaló szájszervük („pödörnyelvük”) van. Teljes átalakulással fejlődnek |
Fajok |
Almamoly, ruhamoly, kutyatejszender, halálfejes lepke, káposzta lepke, rókalepke, nappali pávaszem, boglárkalepke |
A molylepkék, a szenderek barnásszürkés mintázatúak, éjszakai lepkék, tollas vagy fésűs csápjuk van. A nappali lepkéknek a végükön bunkósan megvastagodó csápjuk van, melyek közül a káposztalepke fehér színű, de többségük színpompás, tarkalepke |
Rend |
Kétszárnyúak |
Egy pár szárnyuk van, a második pár szárnyuk „billérré” módosult, melynek az egyensúlyozásban van szerepe. Teljes átalakulással fejlődnek |
Fajok |
Házi légy, közönséges gyötrőszúnyog, árvaszúnyog, közönséges fürkészlégy |
A legyeknek nyaló szájszervük, a szúnyogoknak szúró-szívó szájszervük van |
Rend |
Bolhák |
Testük oldalirányban lapított és kitinszőrzet borítja. Harmadik pár lábuk hosszabb és fejlettebb ugróláb |
Fajok |
Virágbolha, emberbolha |
A kifejlett állatok paraziták |