10.3.1. Hortobágyi Nemzeti Park
Közép-Európa legnagyobb füves pusztáját 1973-ban első nemzeti parkként hozták létre, melynek területe összesen 82466 ha, ebből 1285 ha fokozottan védett. A nemzeti park egész területe bioszféra rezervátum, melyen belül tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, ramsari területek, világörökség hely, Natura 2000 madárvédelmi terület és Natura 2000 élőhelyvédelmi terület is megtalálható. A nemzeti park kiterjedt szikes puszták - Európa legnagyobb, mintegy 54 000 hektárt borító összefüggő természetes gyepterülete - és különféle vizes élőhelyek mozaikja. 2002-2005 között az Európai Unió LIFE - Nature pályázati keretének támogatásával a száraz szikes pusztai és mocsári élőhelyek változatos, összefüggő rendszerének természetes állapotát állították vissza.
Hortobágyi Nemzeti Park növénytársulásai és tipikus növényei:
- szikes puszta - cickafarkfüves társulások: sárga sziki pozdor, sziki útifű, sziki madárhúr, magyar sóvirág
- magasabb területeket kisebb-nagyobb vakszik foltok és szik-erek választják el egymástól: budavirág, sóballa, az endemikus erdélyi útifű vagy a sziki üröm, fátyolvirág, kígyófarkfű
- ürmös szikes gyepek: sziki őszirózsa, közönséges szikipozdor
- löszpuszták: osztrák és a ligeti zsálya, réti őszirózsa, macskahere
- mocsárrétek, és láposok (Egyek - Pusztakócsi mocsarak, Kunkápolnás, Kunfényes, Feketerét)
- zsombékos területeken tarackos, hernyópázsitos társulás: csetkáka, lila orvosi nadálytő, sárga lizinka
- zártabb kákás, gyékényes, nádas társulások
- úszóhínár vegetáció: rucaöröm, kolokán, békatutaj, tündérfátyol, szil- kőris- és tölgyfa kísérő erdők
A Hortobágyi Nemzeti Park fokozottan védett madarai: réti sas, kerecsen, kékvércse, nagy kócsag, bakcsó, kanalasgém, fehérszárnyú szerkő, székicsér, gólyatöcs, szalakóta, szikipacsirta, csíkosfejű nádiposzáta.
A Hortobágyi Nemzeti parkról részletesebben: http://www.hnp.hu/hu honlapon olvashat.