A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
- A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
- Előszó
- 1. fejezet: A változatos élővilág kialakulásának feltételei és körülményei
- 2. fejezet: Az élőlények szerveződési szintjei
- 3. fejezet: Egysejtűek
- 4. fejezet: Többsejtű növények
- 5. Többsejtű gombák és zuzmók
- 6. fejezet: Többsejtű állatok
- 6.1. Szivacsok (Porifera) törzse
- 6.2. A csalánozók törzse
- 6.3. Laposférgek
- 6.4. Fonalférgek
- 6.5. Gyűrűsférgek
- 6.6. Puhatestűek (Mollusca)
- 6.7. Ízeltlábúak (Arthropoda)
- 6.8.Tüskésbőrűek (Echinodermata) törzse
- 6.9. Előgerinchúrosok (zsákállatok) és fejgerinchúrosok törzse
- 6.10. Gerincesek (Vertebrata)
- Kérdések – feladatok
- Felhasznált és ajánlott irodalom
- 7. fejezet: Hazai életközösségek
- 8. fejezet: Magyarországon termesztett növények és védelmük
- 9. fejezet: Tenyésztett állatok
- 10. fejezet: Az élő természet védelme
- 10.1. Az élőlények sokféleségének (biodiverzitás) jelentősége és megőrzési lehetőségei
- 10.2. Természetvédelem
- 10.3. Magyarország nemzeti parkjai
- 10.3.1. Hortobágyi Nemzeti Park
- 10.3.2. Kiskunsági Nemzeti Park
- 10.3.3. Körös-Maros Nemzeti Park
- 10.3.4. Aggteleki Nemzeti Park
- 10.3.5. Bükki Nemzeti Park
- 10.3.6. Balaton-felvidéki Nemzeti Park
- 10.3.7. Őrségi Nemzeti Park
- 10.3.8. Fertő-Hanság Nemzeti Park
- 10.3.9. Duna-Dráva Nemzeti Park
- 10.3.10. Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Kérdések – feladatok
- Felhasznált és javasolt irodalom
- 11. fejezet: Összegzés – gyakorlás – ellenőrzés
7. fejezet: Hazai életközösségek
Az élőlények a természetben kölcsönhatások alapján különböző társulásokat alkotnak. Magyarországon 3 fő típusa van ezeknek a társulásoknak: erdős, füves és vízi-vízparti életközösségek. Ahhoz, hogy megértsük a különböző életközösségek működését, meg kell értenünk az élőlényekre ható környezeti tényezők lényegét.