4.2.2. Dialogikus szóbeli közlés módszerei

Megbeszélés (beszélgetés) a dialogikus szóbeli közlési módszerek egyike, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. A módszer feltételezi, hogy a tanulók rendelkeznek az adott témában előismeretekkel. A megbeszélés témája mindenképpen olyan kell, hogy legyen, amely kiváltja az adott tanulócsoport érdeklődését és releváns életkori sajátosságaikkal is. A tanár óravezetése a módszer alkalmazásánál akkor jó, ha határozott. Az óra légköre legyen oldott, a kérdések, amiket a gyerekeknek feltesz, mindenképpen minden tanuló aktivizálását irányozza elő. A konstruktív válaszok mentén keletkezik az új tudás, ezáltal gazdagodik a tanuló egy új ismerettel.

A megbeszélés fajtái a tanári irányítás mértéke szerint:

1. A tanári irányítás ennél a formánál a legerősebb. A beszélgetés alapját azok az előre megfogalmazott kulcskérdések adják, amelyek az adott téma vagy fogalom kialakítását szolgálják.
2. A kérdve kifejtő módszer alkalmazása a leggyakoribb a kisiskolások oktatási stratégiájában. Apró rávezető kérdések mentén dolgozzák fel a tanulók a tanár irányításával a tananyagot. Gyakran társítják a munkáltatás módszerével.
3. A „heurisztikus” jellegű beszélgetés során a tanár és a tanulók között a legerősebb az interakció, hisz a tanári kérdések igazodnak a tanulók válaszaihoz, így a felfedezés öröme segíti a résztvevőket az új ismeretek megszerzésében. Kisiskolás korban a felfedezés, mint az érdeklődés és a figyelem ráirányítása az adott témára, a belső motiváció megléte nélkül nehezen lenne elképzelhető.

Vita a dialogikus szóbeli közlési egy másik klasszikus módszere, melynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét. Kisiskolás korban ritkán, leginkább a 4. osztályosoknál használható. Témája leginkább egy-egy környezetvédelmi probléma. Lehet egy kérdés is, melyre két választási lehetőséget kínálunk. Pl. Mivel jössz az iskolába? Kerékpárral vagy autóval? A megbeszéléstől abban különbözik, hogy itt az interakciók elsősorban a tanulók között, s legtöbbször vélemények ütköztetésének formájában zajlanak. Fontos a nyitottság és a vita megfelelő pedagógiai előkészítése, vezetése és lezárása a tanár részéről. Fontos eleme a vitának, hogy olyan nyílt végű kérdéssel indítsuk, mellyel kapcsolatban a gyerekek állást foglalnak, de véleményük a vita során formálódik. A tanár a vita során többször összefoglalhatja az ellentétes álláspontok érveit, ami további érvekhez vagy a döntéshez vezet. A vita akkor jó, ha a tanár nem foglal állást, hagyja, hogy a tanulók minél több érvet sorakoztassanak fel. Ügyelni kell arra is, hogy a vita lezárásakor, mindkét fél érveinek erősségét emelje ki a tanár és ne frusztrálja saját véleményének kimondásával azokat a gyerekeket, akik más állásponton voltak.