7.3.1. Az erdei iskola jellemzői

A máshol-lét motivál, biztosítja az öntevékenység iránti igényt. Az erdei iskola rugalmas időszervezésével megfelelő tanulási időkereteket nyújt, lehetőséget adva az egyéni különbségek figyelembe vételére is. Biztosítja a közösségi tevékenységekhez szükséges időt. A tevékenységekhez kialakíthatóak dramatikus terek, alkotó színterek. Megváltozik a gyerekek viszonya a tanuláshoz, önmaguk és társaik képességeihez, a közösséghez és a közösség hagyományaihoz, a szociokulturális környezethez.  A tanulás és megismerés új módjait próbálhatják ki, a sajátélményű tanulást, az interaktivitást, az érzéki tapasztalást. Az erdei iskolában új értékeket ismerhetnek meg és fogadhatnak be, értékkonfliktusokat oldhatnak fel, viselkedésük változhat.

Az erdei iskolai programok a tanulók aktív, megismerő tevékenységére épít, vagyis a gyerekeknek ki kell lépniük az iskolai, döntően befogadó szerepből. Ehhez sokszor segítségre van szükségük.  Ki kell emelni a gyerekeket a megszokott tanulási környezetükből, melyet a hagyományos iskola kényszerít rájuk a csengővel, a tankönyvvel, az osztályteremmel. 

A jó erdei iskola programja együttműködésre, kooperatív – interaktív megismerő tevékenységre épít. Az erdei iskolában a gyermek együtt dolgozik, tanul, tevékenykedik társaival, és más résztvevőkkel (tanár, erdész, pék, szőlősgazda, fazekas, járókelő stb.). Az ismereteket nem közlik vele, nem elmondják, hanem magának kell felfedeznie, a megfelelő eszközök, módszerek felhasználásával információkat gyűjtenie, azokat feldolgozni, értékelni. Az iskolai időhiány és a tevékenységek félreértelmezése miatt jellemző, hogy a pedagógus az információgyűjtést – legyen az mérés, számlálás, interjúzás, agyagozás – célként kezeli. A megismerő tevékenységnek ez a szakasza azonban csak az alap, az eszköz ahhoz, hogy az cél eléréséhez, egy kérdés megválaszolásához információkat gyűjtsön a tanuló. Az érdemi rész ezután következik: az adatok válogatása, elemzése, értékelése – majd a következtetések, megállapítások megfogalmazása. Ez időigényes, és egybefüggő tevékenységsort feltételez (modulok). Tegyük fel, hogy az iskolában csupán azért szenved ez a tanulási folyamat csorbát, mert a tanóra rövid, a tanórák közti távolság nagy, a gyerekek képességeiben nagy a szórás. Az erdei iskolában azonban ez a probléma kezelhető. Az erdei iskolában újra össze lehet rakni az iskolai oktatásban tantárgyakra és órákra szétszedett világot, megmutatni környezetünk komplexitását. Az erdei iskola biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést, ráveszi a gyereket, hogy nyisson, kommunikáljon, kezdeményezzen a közösség számára fontos tevékenységet, vegye észre a feladatot.