- A környező világ megismerésének módszerei
- Bevezetés
- 1. fejezet: A környezeti nevelés és módszerei I
- 2. fejezet: A környezeti nevelés módszerei II.
- 3. fejezet: Egy rendhagyó óra, rendhagyó feldolgozás (egy fenntarthatóság pedagógiája témakör feldolgozása)
- 3.1. A szemléletformálás problematikája
- 3.2. A tankönyvön kívüli forrásanyagok használatának célja, helye és szerepe a tervező munkában (Mikor hatékonyabb a tankönyvön kívüli forrásanyag használata az oktatási folyamatban?)
- 3.3. Egy példa a rendhagyó eszközhasználatra
- 3.4. Egy rendhagyó óra óraterve (minta)
- 4. fejezet: A hagyományos módszerek alkalmazása a környezet- és természetismeret tanításában
- 5. fejezet: Az elemi szintű természettudományos megismerés módszerei
- 6. fejezet: Játék, játékosság a környező világ megismerésében
- 7. fejezet: Séták, kirándulások, az erdei iskola szerepe a környező világ megismerésében
- 8. fejezet: A projekt
- 9. fejezet: Kooperatív-oktatási módszerek
- 10. fejezet: A drámapedagógia eszköztára a környezet- és természetismeret órákon
- 11. fejezet: A munkáltatás módszere
- 12. fejezet: Szemléltetés és az oktatási eszközök kapcsolata
- 13. fejezet: Óratípusok, óratervek
- Felhasznált és javasolt irodalom
- Felhasznált és javasolt internetes forrás
9.1.2. Tanári szerep
A kooperatív tanítási technika alkalmazása nemcsak a diákoknál, hanem a tanárnál is bizonyoz készségek, kompetenciák meglétét feltételezi. Ilyenek pl: az oldott biztonságot teremtő légkör, tolerancia, empátia, partnerség, bizalom, holisztikus és konstruktivista szemléletmód, együttműködési készség. Ebből a tanári attitűdből következik, hogy a kooperatív együttműködésen alapuló tanári technikák alkalmazása során megváltozik a tanár szerepe. Segítő, támogató és koordinátori szerepköre fog dominálni a döntések meghozatalában, a tanulásszervezésben, a feladatmegoldásban és az értékelésben.
A kooperatív módszerek hatékonyságát számos empirikus kutatás igazolta már, s mára az is bebizonyosodott, hogy eredményességben döntő jelentősége van a csoportok elé kitűzött céloknak és az egyéni felelősségnek. Nemcsak az osztályon belüli kapcsolatok kialakításának minőségét erősíti, hanem az ön és társértékelés fejlődéséhez is hozzájárul.